Seuso II.: A titok nyitja a fehérvári műgyűjtőnél?
Seuso II.: A titok nyitja a fehérvári műgyűjtőnél?
Seuso II.: A titok nyitja a fehérvári műgyűjtőnél?
Két évtizedes oknyomozó munka után a történet és a film folytatódik. Dézsy Zoltán rendező húsz éve dolgozik azon, hogy a nyilvánosság folyamatosan értesüljön a Seuso-kincs történetéről. „Elégedett soha nem lehetek, de boldog vagyok, mert úgy érzem, hogy húsz év munkáját összegeztem, illetve ennél sokkal többet tettem bele ebbe a filmbe. Ez nem csak a kincsről szól, mert új információk, megdöbbentő elemek is vannak a filmben. Talán sikerül kiugrasztanom a nyulat bokorból. Gondolok itt azokra a gyűjtőkre, akiknél a Seuso-kincs darabjai közül még nagyon sok lappang. Rengeteg tanú mesélt egy magyar műgyűjtőről, aki fehérvári, és Sümegh Józsefen keresztül tucatnál is több Seuso-kinccsel rendelkezik.” – nyilatkozta lapunknak a premieren Dézsy Zoltán. Az alkotó ezzel a gondolattal zárja egyébként magát a dokumentumfilmet is.
A 91 perces alkotást dramaturgiai elemekkel átszőtt bűnügyi riport-dokumentumfilmnek nevezte Dézsy Zoltán. A filmben nemcsak a meggyilkolt kiskatona története elevenedik meg, de feltárul a sírrablók, orgazdák, műkincskereskedők és gyűjtők titokzatos világa is. „Ma már vitathatatlan, hogy a kincset egy fiatalember, bizonyos Sümegh József találta meg. Ezért az életével fizetett. A Seuso-kincs eredetileg sokkal több darabból állt, vannak olyan vélemények, melyek szerint akár több mint kétszáz darabja lehet a kincsnek. Sümegh a hiányzó tárgyakat még életében eladta vagy elcserélte, a maradékot ismeretlen helyen elrejtette. Bevonult katonának, majd közvetlenül leszerelése előtt megölték abban a pincében, ahol elrejtette kincsei egy részét. Halálát öngyilkosságnak álcázták. Oknyomozói módszerrel azt kutattam az elmúlt évtizedek alatt, hogy milyen erők, titkosszolgálatok álltak a háttérben. Azt gondolom, hogy a film nemcsak a Seuso-ról szól, hanem az elmúlt évtizedek Magyarországáról is.” – összegezte Dézsy Zoltán.
A rejtélyes ezüst és Fejér megye
A Seuso-kincs néven ismert, páratlan értékű lelet egy római kori ötvösremek-együttes, mely ezer szállal kötődik Fejér megyéhez. A kincs nevét a több mint másfél ezer évvel ezelőtt élt tulajdonosáról, Seusóról, egy magas rangú római tisztségviselőről kapta, aki Pannónia területén élt, és aki vagy akinek örökösei minden bizonnyal valamelyik barbár betörés alkalmával rejtették el a kincseket a 4. század végén vagy az 5. század elején. A szakemberek bizonyítottnak látják a Seuso-kincs több Fejér megyei kapcsolatát. A kincsek másodlagos előkerülési helye a palotától néhány kilométerre található. A tárgyakat tehát megtalálásuk után helyezték a Borbély-pincébe. Éppen oda, ahol annak idején a quadripust is megtalálták. A filmben egyébként ezek a pillanatok is megelevenednek. Láthatunk felvételeket a szabadbattyáni ásatásról, és megszólal Nádorfi Gabriella római koros régész, a Szent István Király Múzeum tudományos osztályvezetője is. A premieren Dézsy Zoltán azt is megjegyezte, hogy a filmbemutatót azért is Székesfehérváron tartották, mert a város és környéke érintett a kincsek fellelésében. Az alkotó székesfehérvári kötődéséről is mesélt, elmondta, hogy a nagyapja itt volt huszártiszt. Innen a motiváció, a kötődés, ezen túl az a tény indította el a fehérvári ősbemutató irányába, hogy páratlan érdeklődés mutatkozott a „szobányi” kiállítás iránt városunkban.
