6 évnél régebbi cikk

10 növényi téglából rakott fal a világból, Patric Blanctól
Fehérvár Médiacentrum fotója10 növényi téglából rakott fal a világból, Patric Blanctól

A függőleges kertek ültetésének technikája már az 1930-as évek végétől létezik, azonban eljterjedéséhez kellett egy francia botanikus, Patrick Blanc, aki felkutatott egy csomó olyan növényt, amely talaj nélkül is megél, és világszerte ikonikus zöld falakat alkotott. Ezekből mutatunk most párat.

Gyerekkorom óta vonzódom a zölddel befuttatott falakhoz. Talán azért, mert a nagyszüleim szomszédjában lévő ház kertjükre néző tűzfala repkénnyel volt befuttatva. Nyáron ez csodás zöld volt, télen meg nagyon viccesen nézett ki a szárak alkotta „érhálózat”.

Ezért is vagyok nagy tisztelője Patrick Blanc francia botanikus munkáinak. A növénytani kutatásai során a trópusi erdők növényeivel foglalkozó szakember alkotta ugyanis meg a modern függőleges kerteket, vagy más néven zöld falat, illetve növényi téglát.

Az elgondolás nem új, hisz 1938-ban Stanley Hart White az Illinois Egyetemen már megalkotott és szabadalmaztatott egy rendszert a függőleges növényültetésre, amelyet kb. 50 év után „ütött ki” Patrick Blanc rendszere, amelyet már mi is bemutattunk. Egyébként a francia botanikusnak az elsődleges célja az volt, hogy modernizálja és népszerűsítse ezt a kerttípust.

Kertjeibe olyan növényeket választ – s itt jönnek képbe a trópusi növények, illetve a mohák és pozsgások – amelyeknek nincs nagy földigényük, hisz a falon két filcréteg között vannak a gyökerek. A panelek használhatók kint is, bent is, így világszerte számos áruház, koncertterem, repülőtér belső terét díszítik Patrick Blanc zöld falai. Kültéri kertjeit is a világ minden táján megtaláljuk, még a sivatagokban is. Lássunk is belőlük néhány ikonikus alkotást:

1. Aix en Provance (Franciaország) – Alagút "partoldala"

2008-ban készült el a Pont Max Juvenal fala. Az ilyen beton "műtárgyak" oldala vagy marad beton, vagy kialakítanak egy rézsűt és azt általában be szokták ültetni fűvel, néhány bokorral, de az azért nem kelt ilyen szoborszerű hatást, mint ez. Igaz, itt nem volt hely a rézsűnek. A kompozíció vizuális érdekessége mellett nagy előnye ennek a partoldalnak, hogy nem kell rajta füvet nyírni, bokrokat metszeni.

 2. Bécs (Ausztria) – Nouvel-torony

A Praterstrasse 1. szám alatti úgynevezett Nouvel-torony tervezője Jean Nouvel volt és egy biztosítótársaság számára készült 2010-ben. A jobb oldalon pedig látható Patrick Blanc is, amint az elkészült munkát szemléli.

3. Kuala Lumpur (Malajzia) – Toronyház

Ezt az épületet is Jean Nouvel tervezte. A 200 méter magas toronyházon nem a falra erősített panelek alkotják a függőleges kert alapját, hanem – ahogy az a jobb oldalon látszik is – a balkonládák, amelyekbe különféle liánokat, és más kúszónövényeket ültettek Patrick Blanc tervei alapján. Képeinken még erősen az ültetés utáni állapot látható, mára atonban az épületet teljesen befonták a buja, zöld növények.

4. Lecce (Olaszország) – Belső udvar

2007-ből való ez a projekt, amely egy társasház belső udvarát díszíti. A délen, az itáliai csizma sarkán lévő Lecce város klímája a trópusi, szubtrópusi növényeknek kedvez. Ahogy haladunk felfelé, úgy váltják fel a fénykedvelő növények az alulra ültetett inkább árnyékos helyet szerető páfrányféléket.

5. Miami (USA) – Egy étterem fala

2012-ben készült el a Juvia Étterem zöld fala. Ez a kép azt mutatja, milyen egy ilyen alkotás rögtön a telepítés után. Még szinte mindenütt látható a szürke filcanyag, több helyen emiatt még kopasznak is tűnik a fal. Mivel azonban Miami éghajlata meleg és párás, a növények pár hét, hónap alatt teljesen beborították azt. 

6. Párizs (Franciaország) – Egy múzeum fala

Bár a franciák nem idegenkednek attól, hogy a régi és a merőben más, modern üveg és beton épületeket keverjék, Jean Nouvelle mégis elegáns módját választotta a régi és az új keverésének azzal, hogy 2006-ban a Quai Branly Múzeum falát is Patrick Blancra bízta. Látszik, hogy itt a mérsékelt övi növények dominálnak: a talajtakaró évelő virágok, a varjúhájfélék, a páfrányok, puha mohák...

Rijad (Szaúd Arábia) – Egy konferenciaközpont teteje

A 2013-ban épült KADF Konferenciaközpont teteje hatalmas. A háromszögekből kialakított szerkezet egy része üveg, ahol a fény bejut az épületbe, de  egy jó csomót virágládának alakítottak ki. Ezekbe a sivatagi környezethez és fényviszonyokhoz alkalmazkodva ültetett Patrick Blanc növényeket: ahol nagyon tűz a nap, oda kifejezetten sivatagi növények kerültek, aztán vannak fűfélék, aloe vera, jázminbokrok, sétányrózsák, petúniák. Szóval eléggé változatos lett ahhoz képest, ahogy mi egy sivatagot elképzelünk. Persze azért az öntözést megoldották...

8. Rio de Janeiro (Brazília) – Az úgynevezett zöld utca

Sajnos ez a projekt csak terv maradt. 2009-ben készült, amikor Franciaország mutatkozott be a brazil fővárosban. Pedig milyen király érzés lehet a nagyvárosban lecsüngő őserdei növénymennyezet alatt sétálni!

9. Sidney (Ausztrália) – Lakóház

Ez az épület, amely 2009-ben készült el, a Trio Building. A növényfal gondozását a felhőkarcolóknál megszokott ablakmosó gondolákhoz hasonló szerkezettel oldották meg. A fal előtt fixen kifeszített drótkötelek vannak a gondola közlekedésének biztosítására.

10. Tbiliszi (Grúzia) – Állomásépület

2010 májusában volt Grúzia fővárosában az Avlabari Állomás avatóünnepsége. Akkor még eléggé satnya növénykékkel beültetett fal eléggé rosszul mutatott az előtte pompázó virágágyáshoz képest. Aztán szeptemberre, mikor az alábbi kép készült, már igencsak látványossá változott minden függőleges felület.

A Patrick Blanc kertjeiről készült képek forrása a www.verticalgardenpatrickblanc.com oldal.

Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek