Bár él a szabályozás, még lehet kapni gyengébb minőségű hústermékeket
Bár él a szabályozás, még lehet kapni gyengébb minőségű hústermékeket
Bár él a szabályozás, még lehet kapni gyengébb minőségű hústermékeketHétfőn délután elmentem a „nagytescóba”, és vásároltam párizsit, májkérmet, valamint Zala felvágottat. Különösen figyeltem arra, hogy csak és kizárólag olyan termék kerüljön a kosaramba, amelynek a hús-, illetve májtartalma kedden már nem szabályos. A terv az volt, hogy a szerkesztőségben a másnap reggeli bevásárlás eredményével összehasonlítjuk a szerzeményeket: mezei fogyasztóként érzünk-e bármilyen változást, ha a szabályok előírják a minimális hús-, és májtartalmat.
Az első meglepetés kedden valamivel reggel nyolc óra előtt ért. Pont ugyanazokat a termékeket tudtam le-, illetve kiemelni a hűtőpolcról: a választott párizsi hústartalma 51 százalék alatti, a Zala felvágotté pedig bőven 60 százalék alatti volt. A májas mája pedig éppen 12 százalékon állt a 25 helyett.
(fotó: pexels.com)
Sziebert Gergely, az FMKH Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály vezetője végül eloszlatta a félreértéseket. A szabályozás a gyártókra vonatkozik, és a forgalomban lévő, az előírtnál alacsonyabb beltartalommal bíró készítmények még maradhatnak a polcokon, amíg le nem jár a szavatosságuk. Utána azonban nem csak a gyártók, de a forgalmazók is felelnek azért, hogy az Élelmiszerkönyv előírásainak megfelelő árut tartsanak a boltban.
Illúziónk persze ne legyen, a gumis és a „jóégtudjacsak” mit tartalmazó termékek várhatóan nem tűnnek el a kínáltból, hiszen egy kiskapu nyitva maradt így is: a gyártó egyszerűen megváltoztatja a termék nevét. Az azonban így is legalább egyértelművé válik, hogy mi készül húsból, és mi ízfokozóval kevert cafatokból.
Mondanom sem kell, a kóstolás végül elmaradt, de talán nem is bántuk annyira.
(fotó: Horváth Reni)
