6 évnél régebbi cikk

Vega vagy vegán? Mi a különbség?
Fehérvár Médiacentrum fotójaVega vagy vegán? Mi a különbség?

Bár gyerekkorunkban belénk verték, hogy milyen fontos a húsfogyasztás („Legalább a húst edd ki belőle!” – unszolják a nagyik „rosszétkű” unokáikat e klasszikusnak számító mondattal most és régen is), azért be kell ismerni, hogy van élet e fehérjeforrás nélkül is. Sőt, minőségi, energiában dús és egészséget biztosító.

Mindenki tudja, hogy a vegetáriánusok nem fogyasztanak húst, legyen az csirke, marha, sertés, vagy bármilyen más levágott állati részből készült ételféleség. És itt általában ki is merült a vegetarianizmushoz kapcsolódó ismeretanyag. Az pedig, hogy vegán, még kevésbé ismert, és elhatárolt területet jelent sokaknak az előző fogalomhoz kapcsolva. Ezért először is meg kell néznünk, hogy mi a különbség a vegetáriánus és a vegán között!

Leegyszerűsítve:

A vegetáriánusok nem fogyasztanak húst, viszont nem mellőzik a tejtermékeket, tojást.

A vegánok elutasítanak minden állati eredetű ételt (így tehát a halat is). A méz egy speciális kategóriát képez. Mivel állati közreműködéssel jön létre, de virágporból van, így sok vegán mézet se fogyaszt. A vegán ma már egy etikai kategóriát jelent, amelynek alapvetően nemcsak az állati termékeket nélkülöző táplálkozás az alapja (és az egészség), hanem a környezet- és természetvédelem.

Így tehát a táplálkozást tekintve egy átlagos hedonista vegán éppúgy lehet elhízott és mindenféle betegségektől szenvedő, mint egy mindenevő. Ha megnézzük az interneten fellelhető vegán oldalakat, azt látjuk, hogy egymásnak posztolgatják a vegánok az elkészített ételeiket, de ezek sokszor nagy mennyiségű finomított szénhidrátot tartalmaznak, glutént és agyonfőzött zöldségeket és egészségtelen édességeket. 

A szemivegetáriánus eszik tengeri herkentyűket, halakat, szárnyasokat, tojást, tejtermékeket, viszont elhatárolódik a disznóhústól, marhahústól és egyéb négylábúaktól származó húsféleségtől. A peszkatariánusok csak halat és tengeri állatokat fogyasztanak, egyéb húsokat, tejtermékeket, tojást nem. Vagyis a melegvérű állatokat nem eszik meg.

Peszkatariánus kedvenc: rák (Fotó: Serious Eats)

Az ovo-laktovegetáriánusok semmilyen állati húst nem esznek, de tojást és tejtermékeket igen. A lakto-vegetáriánusok állati húst és tojást nem fogyasztanak, de tejtermékeket igen. Az ovo-vegetáriánusok tojást esznek, de tejterméket és húsokat nem.

Külön meg kell említeni a nyers vegánokat, akik – ahogy az elnevezésből is látható – nem főzik meg az alapanyagokat, hanem nyersen fogyasztják el, kerülik a hőkezelést. Ételeiket elkészítéskor maximum 40 fokig melegítik, mivel ez az a határ, amikor az étel kémiai összetétele megváltozik, s csökken a tápérték. 40 fok alatt az ételek megőrzik enzimjeiket, íz- és illatanyagaikat. Optimális tápanyag-ellátottságot nyújtanak, és megfelelő energiaszintet biztosítanak. Minél magasabb fokon kezeljük az anyagokat, annál nagyobb mértékű változás megy végbe bennük. 

Általában azokat nevezzük nyers vegánoknak, akiknek az étrendje 75%-ban nyers ételeket tartalmaz. A nyers vegán ételek nem tartalmaznak finomított élelmiszereket, tartósítószert, mesterséges anyagokat, ízfokozókat. Inkább minden növénynek a természetes ízét próbálják meg élvezni. Ha például nem eszünk sokáig cukrot, hamarosan megtudhatjuk, milyen édes íze van egy almának vagy egy répának.

A nyers vegánoknál nagyon fontos megjegyezni, hogy náluk a tudatosság és az egészség az etikai vonatkozásokkal karöltve van jelen. Persze, vannak olyan szélsőséges vegánok is, akik odaláncolják magukat a Lánchídhoz, hogy felhívják magukra és a nézeteikre a figyelmet. Ők már olyan túlzásokba esnek, hogy az erőszakmentességet hirdetve saját maguk mutatnak be ily'''' módon erőszakot.

Nyers vegán pizza (Fotó: This Rawsome Vegan Life)

Az első vegán társaság 1944-ben jött létre Donald Watsonnak köszönhetően, ám maga a fogalom csak az 1960-as években kezdett el bekúszni a köztudatba. Viszont szinte kizárólag növényi táplálékon évszázadokon át éltek az emberek, ezt ne felejtsük el! Amikor a szegények asztalára nem kerülhetett hús, akkor azt főzték meg, amit a természetben (a kertjükben, az erdőkben és a mezőkön) megtaláltak.

E rövid összefoglaló után egy hagyományos étkezést folytató emberben egyből felmerül a kérdés, hogy mit eszik egy vegán? Mert az átlagos vegetáriánus kiiktatja a húsokat, de azon kívül minden a tányérjára kerülhet, tehát egyszerű a képlet. No, de egy vegán? Csak salátán él? És hogy lesz abból energia? A fehérjekérdés pedig a sportolók körében külön szemráncsűrítő hatással bír.

A vegánok mindent felhasználnak az étkezéshez, ami nem állati származék. Étrendjük alapja: gyümölcs, zöldség, olajos magvak, csírák, zöld növények. A fehérjebevitelt nem hússal, tojással, tejjel, tejtermékekkel valósítják meg, hanem növényekkel.

Sőt, azoknak a sportolóknak sem kell aggódniuk, akik proteineket szednek az edzéseikhez! Nekik fejlesztették ki a növényi eredetű fehérjeporokat. Ezek például szójából, rizsből, borsóból készülnek. Tökéletesen alkalmasak az izomépítésre, rendkívül magas a tápanyagok felszívódási hatékonysága, kiváló az aminosav-összetételük. Az alacsony szénhidráttartalmú fehérjeporokkal csökkenthető az izomzat zsírszázaléka, és jó tudni, hogy mindenféle kemikáliától mentes termékekről van szó. Cukor- és mesterségesédesítőszer-mentesek, ízesítésük steviával történik.

Mit eszik egy vegán?

Reggelire jöhet például egy kis saját összeállítású müzli zabbal, puffasztott tönkölybúzával, mandulával, mogyoróval, pattogatott amaránttal, goji bogyóval, tökmaggal, lenmaggal, kesudióval, gyümölcsökkel. A kis magvakat előre be kell áztatni, mert akkor hatékonyabb lesz majd a felszívódásuk. A chiamagot sem szabad elhanyagolni, hasznos tápanyag! Tej helyett nyakon kell önteni az egészet finom kókusz- vagy mandulatejjel, s kész a tökéletes és egészséges energiabomba!

Ebédre jöhetnek a párolt és sült zöldségek, húsmentes „hamis rakott” ételek. Köretként remek választás a bulgur, quinoa, gersli, csicseriborsó, hajdina, kuszkusz.

Napközben és vacsorára különböző turmixokat választ egy vegán (és jó esetben a helyes táplálkozást folytató nem vegán is), valamint zöldsalátákat, gyümölcsöket. Nem kell félni a „mártogatósoktól” sem: hosszában elvágott répával, zellerrel, almával tökéletesen lehet „tunkolni”. Nyersen mindennek magasabb a vitamin-, és ásványianyag-tartalma, mint főzve.

Vegán reggeli: epres-mogyorós-banános quinoa (Fotó: Ambitious Kitchen)

Akinek nehéz átállnia a vegán életmódra, mert hiányzik neki a hamburger vagy a frissen sült kolbász, annak sem kell aggódnia! Nagyon sok hamis hús létezik: vegán felvágottak, vegán kolbászok és fasírtok (általában gabonafélékből). Sőt, még növényi előállítású (szója, dió, tápióka) sajtot is ehetünk! A vegánoknak nem kell lemondaniuk a süteményekről és a desszertekről sem! A következő részben több (nyers) vegán étel – köztük torták, sütemények – receptjeit ismerheted majd meg, és az is kiderül, hogy miért jó az, ha vegánok vagyunk. 

A sorozat összes cikkét ide kattintva olvashatod el: Testszobrászat  

Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek