2018. augusztus 19. vasárnap Huba
Menü

Zorba öröksége Székesfehérváron

Zorba öröksége Székesfehérváron
A Zorba Görög Néptáncegyüttes. Az első sorban középen a vezetőjük, Gábor Ferenc (Fotó: Pápai Barna)

Örömtáncnak indult, küldetés lett belőle: ez a székesfehérvári Zorba Görög Néptáncegyüttes. A Széna Téri Általános Iskola farsangján néhány szülő sirtakit adott elő tavaly, és azóta is együtt táncolnak Gábor Ferenc vezetésével. A környékbeli görög származásúak pedig egyre többen figyelnek fel rájuk, vesznek részt a munkájukban, a kis csapat nekik is segít megőrizni identitástudatukat és kulturális örökségüket.

Nagy sikerrel tart táncházakat hónapok óta a Zorba Görög Néptáncegyüttes a Szabadművelődés Házában, és város- illetve megyeszerte egyre több a fellépésük. A napokban ünneplik megalakulásuk egy éves évfordulóját: 2017. február 16-án volt az első szereplésük a Széna Téri Általános Iskola szülői farsangján. Ekkora népszerűségre bizony nem számított a maroknyi kis csapat, akik eredetileg egyetlen estére verbuválódtak csak össze. A heteken keresztül tartó próbák, az életteli zenék azonban annyira összekovácsolták a csapatot, hogy hamarosan bebizonyosodott: ennél többre hivatottak.

Legutóbbi fellépésük egy iskolai bálon (Fotó: Pápai Barna)
Legutóbbi fellépésük egy iskolai bálon (Fotó: Pápai Barna)

Feri megtanította nekünk a sirtakit arra a bizonyos farsangra tavaly – emlékezett vissza Attila, az együttes egyik alapító tagja. - Olyan jól éreztük magunkat, hogy úgy döntöttünk, hetente egyszer továbbra is összejövünk, és folytatjuk ezt a mozgásfomát.”

Az elmúlt egy évben az egyre bővülő kis csapat minden péntek délutánját az iskola aulájában, táncpróbákkal tölti. Közben pedig szaporodnak a meghívások, egyre több helyen szeretnék látni őket, és ki is venni a részüket az életörömből, amit sugároznak. Ezért a görög táncházak, a Taverna Zenekar élő zenei kíséretével már visszatérő alkalmak a Szabadművelődés Házában. Nem is csoda, hiszen ezekre a zenékre mindenkinek elindul a lába az asztal alatt:

 „Nem véletlenül lett Zorba a nevünk, hiszen mi pontosan azt az életérzést tűztük ki a zászlónkra, amit Zorba is képvisel. Táncolni kell uram, a zene meg majd megjön magától.”” - mondja Ferenc.

Az autentikus görög tánctudást Ferenc a Fejér megyei Beloiannisz településről hozta magával, ahová népművelőként került, és a Görögországban gyűjtéseket végző Wünsch László vezetése alatt az ottani görög táncegyüttesben sajátította el az eredeti koreográfiákat. Sőt később egy ideig át is vette az együttes vezetését:

1986-ban szereltem le a katonaságtól. Fél évet dolgoztam a szakmámban dízelmozdony-szerelőként. Ezután kerültem Beloiannisz településre, ahol Magyarországon a legnagyobb görög és macedón kisebbség él. A Nikosz Beloiannisz Általános Művelődési Központban kaptam népművelői állást. Fél év múlva kerültem át az általános iskolába képesítés nélküli pedagógusként. A pályám kezdetére mindig nagyon szívesen emlékszem vissza, nemcsak azért, mert a fiatalságot jelenti, hanem mert különleges volt. A görög kultúra kellős közepébe csöppentem, egy kisebbség életébe, 14 éven keresztül ebben a közegben „szocializálódtam”, ami óriási hatással volt egész életemre és pályámra - emlékezett vissza Gábor Ferenc. - A település 1950-ben épült a Görögországból érkezett menekültek számára. Mint minden közösségnek, így az itt letelepedett görögöknek is nagyon fontos volt identitásuk megőrzése, hagyományaik ápolása. A görög néptánccsoport a legelsők között alakult meg a településen, mely aztán az első visszatelepülési hullámkor meg is szűnt. Ma is büszkeség tölt el akkor, amikor arra gondolok, hogy a 80-as évek végén, hosszú kihagyás után a néptánccsoport újjáalakult. Ennek egyik alapító tagjaként aktívan részt vettem a benne folyó munkában, mint táncos, később pedig, mint a csoport vezetője.”

A tánclépéseket Gábor Ferenc Beloianniszban sajátította el (Fotó: Pápai Barna)
A tánclépéseket Gábor Ferenc Beloianniszban sajátította el (Fotó: Pápai Barna)

Ferenc egy éve költözött Székesfehérvárra családjával, azóta itt segíti az értékőrzést, a hagyományok ápolását, és büszke, hogy van kinek átadnia a tudását.
„Nehezek a táncok, de ahogy egyre jártasabbak vagyunk benne, egyre könnyebben tanuljuk meg - meséli lelkesen Nikolett, aki szintén az első perctől tagja a csapatnak. - Valahol nagyon hasonló a két virtus, mentalitás, a görög és a magyar. Talán ezért is érezzük közel magunkhoz. A mozgás és egymás társasága hozott össze, de fokozatosan egyre többet ismerünk meg a görög kultúrából is.”

Az első görög táncházon mi is ott voltunk:

Beloianniszból és a megyében, illetve Székesfehérváron élő görögök közül pedig egyre többen érkeznek a táncházakra, hangoztatják, hogy hálásak, amiért itt is találkozhatnak görög táncokkal, őrizhetik a hagyományaikat.

Zorba Görög Táncegyüttes (Fotó: Pápai Barna)
Zorba Görög Táncegyüttes (Fotó: Pápai Barna)

Ahogyan fotóinkon is látszik, a táncegyüttesnek már autentikus népviselete is van, Görögország epiruszi régiójának öltözékét varratták meg maguknak. Persze ez is kalandos úton valósult meg, hiszen Magyarországon nem mindennapos dolog, hogy valaki besétál egy varrónőhöz, és rendel egy tucat epiruszi ruhát. Történtek is félreértések az elején, már az összes ruhát megvarrták ráncolva, amikor kiderült, hogy rakottan kellett volna… „Részben saját forrásból, részben pedig az önkormányzattól pályázat útján elnyert százezer forintból sikerült megvarratni a ruhákat - idézi fel az egyik táncos, Imre. - Most már mindenkinek saját fellépőruhája van.” A készlet pedig folyamatosan bővül, sapkával, köténnyel, szoknyával, kendővel, amire épp szükség van. Egyik táncosuk, Marcsi is nagyban kiveszi a részét a varrásból, ő ráadásul jártas is a görög kultúrában, élnek rokonai is Görögországban. A tánccsoport jelentős támogatója lett időközben a plázában lévő görög étterem is.

Már mindenkinek saját fellépőruhája van (Fotó: Pápai Barna)
Már mindenkinek saját fellépőruhája van (Fotó: Pápai Barna)

„A táncokat egyébként nekem is fel kellett elevenítenem magamban, egy kicsit egyfajta gyűjtőmunka is ez - mondta Ferenc. - Hiszen Wünsch Laci bácsi táncai kicsit elvesztek a múltban, a zenei anyag sincs meg, igyekszünk a Taverna Együttessel újrajátszatni egy részét. Nekik is egyre több a meghívásuk egyébként az utóbbi időben különféle rendezvényekre! Jelen pillanatban nincs egyetlen olyan táncegyüttes sem, aki az eredeti Wünsch-féle koreográfiákat táncolná, ezért szeretném, ha azért azok jó része is bekerülne a mi repertoárunkba.”

A célkitűzések tehát hosszú távúak, az életöröm pedig töretlen. Görög táncház a tervek szerint legközelebb márciusban lesz a Szabadművelődés Házában.

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

A hét embere

Eseménynaptár

  • Ledöntöttek egy szabadtéren kiállított szobrot Szegeden
    Ledöntöttek egy szabadtéren kiállított szobrot Szegeden
  • Baleset történt Agárdnál
    Baleset történt Agárdnál
  • Állatvédők: sokkhatást okoz az állatoknál a tűzijáték
    Állatvédők: sokkhatást okoz az állatoknál a tűzijáték
  • Hídomlás - Kiemelték a romok alól a három utolsó eltűnt ember maradványait
    Hídomlás - Kiemelték a romok alól a három utolsó eltűnt ember maradványait