Tudod, melyik ételadalékok okozhatnak allergiát? Tudod, melyik ételadalékok okozhatnak allergiát?
Ha megnézzük az áruházakban kapható élelmiszerek csomagolását, akkor minden valószínűség szerint találunk rajtuk néhány „E” betűt. Ezek az Európai Unióban engedélyezett egyes élelmiszer-adalékok kódjai, melyeket köteles a gyártó feltüntetni. Ezektől az adalékoktól lesz – elméletileg – tartósabb, ízletesebb, tetszetősebb kinézetű az előállított termék.
Az élelmiszer-adalékok lehetnek tartósítószerek, technológiai segédanyagok, hozzáadott tápanyagok, antioxidánsok, természetes / természetes forrású / mesterséges színezékek, természetes / természetazonos / mesterséges aromák stb.
Az E-számokat tartalmazó kódrendszerre azért van szükség, hogy a nyelvi különbségeket kiküszöbölve, egyértelműen jelölni lehessen, hogy az adott élelmiszer mit tartalmaz. Így nem kell több nyelven is feltüntetni a listát. – Ez jó a gyártónak (mert kevés információt kell elhelyeznie az amúgy is véges, kisméretű címkén) és a fogyasztónak is (mert egyszerűbben tud külföldön vásárolni – amennyiben tudatosan vásárol és figyeli az összetevőket).
Vannak olyan összetevők, amelyek allergiás reakciókat válthatnak ki. Ezt a szaknyelvben „additív allergiának” nevezik. Előfordulhat, hogy egy-egy összetevő külön-külön ártalmatlan, ám együttes hatásuk akár életveszélyes is lehet.
Az allergiás tünet jelentkezhet a felsőtesten, vagy a száj környékén bőrpír, csalánkiütés formájában, de anafilaxiás sokk is bekövetkezhet, mely során az egész testet csalánkiütés borítja be, a gége megduzzad, a légzés nehezítetté válik, felgyorsul a szívverés, csökken a vérnyomás, ájulás, eszméletvesztés is kialakulhat. (Igaz, ez ritkán fordul elő.)
A legtöbb probléma általában a tartósítószerekkel van. Ide soroljuk a nátrium glutamátot, a nátrium benzoátot, a szorbinsavat, a szalicileket, és az ízfokozókat.
Az E211-es számmal jelölt nátrium-benzoátot kémiai úton benzoesavból szintetizálják. Élelmiszerek tartósítására használják: nem öli meg a baktériumokat és a gombákat, hanem „csupán” gátolja szaporodásukat.
A gyümölcsökben (ananászban, narancsban, eperben, málnában, szőlőben, citromban, ribizliben, grapefruitban), a mézben, a tejtermékekben is megtalálható természetes alkotóelemként, ám tartósítószerként adagolva már lehetnek mellékhatásai: főként szalicilsavra és annak származékaira allergiás embereknél, valamint asztmásoknál.
Ha hosszú ideig tartósan sokat fogyasztunk belőle – ami 25 mg/testsúlykilogramm 20 napon túl -, akkor bélrendszeri panaszok, görcsök és idegrendszeri károsodás is felléphet.
Szintén tartósításra használják a szorbinsavat (E-200), mely a természetben is megtalálható szerves vegyület. Szintetikus úton, egy több lépcsőből álló kémiai reakcióval állítják elő a laborokban. (A berkenyefa terméséből sikerült először izolálni.)
Gátolja a penészgombák, élesztők, és több baktérium növekedését. Dzsemek, lekvárok, szárított gyümölcsök, sajtok, előre csomagolt pékáruk, margarinok előállításakor kerül előtérbe. Sok esetben benzoesavval kombinálják. Sőt, már a kozmetikai ipar és a gyógyszeripar is felhasználja.
Nagyon kevesen allergiásak rá: nekik irritálja a bőrüket és a nyálkahártyájukat. Napi egészséges bevitele: maximum 25 mg/ testsúlykilogramm.
Az E621 a nátrium glutamátot jelöli. Ez a természetben is megtalálható aminosav: ott lapul a hínárban, a zöldségekben (gombában, paradicsomban), tejtermékekben, húsfélékben, halakban. Sőt, a szervezetünk is állít elő glutaminsavat.
Izolálására 1908-ban került sor, amikor egy japán tudós arra akart rájönni, hogy mitől olyan finom a felesége főztje? Kutatása során kiderült, hogy a konyhában használt tengeri hínárban lévő glutaminsavé az érdem. (A neje mellett.) Ez az anyag őrjítette meg az ízlelőbimbóit. A tudós rájött arra, hogyan lehet egyszerűen és olcsón előállítani ezt az anyagot – és ez a szabadalom tette milliárdossá.
Ennek köszönhetően érezzük zamatosnak az olcsó, táplálónak egyáltalán nem mondható porleveseket, önteteket is. A nátrium glutamátot húskészítményekhez is adagolják ízfokozásra. Aki viszont érzékeny rá, annak hát-, tarkó és fejfájást, szapora szívdobogást, gyengeséget, mellkas-szorítást, verejtékezést, kipirulást okozhat a fogyasztása. (Kínai étterem – szindrómának is hívják, mert az ázsiai konyha bőkezűen használja.)
Ha valaki arra gyanakodik, hogy allergiás valamelyik ételadalékra, akkor érdemes felkeresni egy szakorvost, aki valószínűleg elvégeztet majd egy tesztet, amely a bőrre helyezett allergénnel történik. (Epicután teszt.) Ez a vizsgálat indokolt, ha adott ételek fogyasztását követően tapasztaljuk az említett tüneteket - akkor is, ha csak alkalomszerűen.
