Fehérvári sikerek a rúd mellett

Temesvári Márta

·SportTestszobrászat·Utolsó frissítés: undefined

Kelemen Nikolett FB-oldala

Fehérvári sikerek a rúd mellett

Temesvári Márta

·SportTestszobrászat·Utolsó frissítés: undefined

„Idén sajnos elmaradt a Rúdsport Magyar Bajnokság, de pár nap szomorkodás után szembe jött egy poszt, hogy kitolták a nevezési határidőt a Pole Artistic Competition Hungary -re, ahol korábban, talán 2017-ben egy kislánnyal nyertünk egy ezüstérmet. Így merült fel az ötlet, hogy megmérettessük most itt magunkat” – mesélte Kelemen Nikolett, az N'JOY Sport & Rúdtánc Stúdió alapítója.

A „pole art” műfaj alapjai a cirkuszi akrobatáktól származnak. A bemutatott produkció mindig egy történetet mesél el: a versenyzők valójában táncolnak a rúdon, s közben játszanak testtartásukkal, gesztusaikkal. A koreográfia fontos kiegészítője az igényes jelmez, méghozzá úgy, hogy a tapadási felületek (a talp, a tenyér, a könyék, a derék, a térdhajlat) szabadon maradjanak. A Pole Artistic Competition Helsinkiből indult el hódító útjára 2009-ben, s mára rendkívül népszerűvé vált. 

„Máskor nézőként voltam jelen ezen a rangos eseményen, így nagy izgalommal készültem a versenyre tanítványaimmal együtt” – emlékezett vissza Niki – „Ezen a bajnokságon inkább a művészet a mérvadó, persze ugyanazokat a sportelemeket, technikai fogásokat szem előtt tartva. A verseny rendkívül meleg, mondhatni családias légkörben zajlott, s láthatóan nagyon jól érezte magát mindenki.”

Mivel a Stúdió tagjai eredetileg az IPSF bajnokságra készültek, s azokat a kritériumokat szem előtt tartva állították össze a koreográfiákat februárban, így az új próbatételhez változtatniuk kellett a begyakorolt mozdulatokon.

„Amikor két-három hónap gyakorlás után visszamondták a Magyar Bajnokságot, próbáltuk mindenkinek megfűszerezni egy kis művészettel a gyakorlatsorát, de ez már nem ugyanaz, mint amikor az első pillanattól szárnyalhat a fantázia...

Az IPSF-en minden nagyon-nagyon kötött a szabályokat tekintve, itt pedig sokkal szabadabban lehet kelléket, zenét, mozdulatokat használni - természetesen kulturált keretek között. Itt a Posa szabályait követik és nemzetközi kvalifikációs lehetőséget is kínálnak. Komolyságát tekintve tehát mindkettő hasonló.

A lányok rengeteget készültek, gyakoroltak, emellett heti 3-4 edzésen is részt vettek. Magamról ezt így sajnos nem mondhatom el. Mivel heti 15-20 edzést tartok és a munka mellett egy édes fiú anyukája is vagyok, se időm, se energiám nem jutott a kűröm gyakorolni. Leginkább elméletben készültem, mintsem a rúdon, s a verseny előtti napokban igyekeztem minél többet pihenni” - mesélte Niki.

A fehérvári sportoló bemutatóján egyáltalán nem látszódott meg a gyakorlás hiánya, melyről olvasóink is meggyőződhetnek az alábbi link megtekintésével: 

Sőt, tanítványai is gyönyörű produkciókat mutattak be, melyek a zsűri tetszését is elnyerték.

„Erős ellenfeleket kaptunk minden korcsoportban. Csak haladók és profik indulhattak, így tőlünk is visszaléptek páran, amikor megtudtuk, hogy csak haladó kategóriák lesznek” – árulta el Niki – „Nagyon elégedett vagyok mindenkivel! Csodálatos eredmény már magában az is, hogy egyesületünk nyolc indulója hat érmet szerzett!

Mindenkinek más volt az, ami kihívást jelentett, és azt hiszem, mindenki sokat tanult a felkészülés és a verseny során. A tapasztalatszerzés önmagában is siker, nemhogy az éremeső, amivel hazatértünk. Az ellenfeleket pedig inkább versenytársaknak tudom tekinteni. Végig drukkoltunk egymásnak és ezúttal is mindenkinek szívből gratulálok!

Úgy érzem, hogy a legtöbben így vagyunk ezzel ebben a sportágban. Szeretem ezeket az eseményeket, mert úgy érzem, hogy egy nagy családdá válunk általuk függetlenül attól, hogy az ország melyik részén élünk.”

Rontások persze történtek most is, de hát szinte mindenki vét néha, még a nagyon profik is. És sokszor úgy, hogy az senkinek sem tűnik fel. A látványosabb hibákat persze a laikusok is észre szokták venni - úgymint megcsúszás -, és sokaknál előforduló hiba a hanyag spicc és térd. Ezek oka általában egy korábbi sérülés, az izgalom és stressz, ami sok mindent képes átírni egy adott pillanatban.

No, de beszéljünk inkább a pozitív dolgokról és a remek eredményekről!

A Pole Artistic Competition Hungaryn Junior I. kategóriában Köcski Málna kezdte a bemutatót. Zavarában az első gyakorlatából le is esett, ám mégis olyan szép produkciót mutatott be, hogy 3. helyezett lett a „Macskarisztokraták” számmal. A 11 éves kislány két hatalmas kék folttal a térdein és egy bronzzal tért haza élete első versenyéről.

Dávid Szonja 4. lett. Edzője elmondása szerint ő rendkívül zárkózott lány. Közel három éve rúdsportol és egy éve légkarikázik. Csodás technikai (és nehéz) elemekkel dolgozik. Az ő előadásából egyértelműen az látszott, hogy fél kinézni, életre kelteni a színpadot. 

Pálfi Emma négy éve jár Nikihez. Az elmúlt fél évben rengeteget fejlődött. Nagyon szorgalmas, s ennek meg is lett az eredménye, hiszen ezüstérmet szerzett! Rendkívül nyitott, kedves, figyelmes, szeret segíteni a többieknek a kezdetektől fogva. Elmondása szerint szeretne mestere nyomdokaimba lépni, és elindulni majd az edzői pályán.

Junior II kategóriában a 15 éves Köcski Mandula, Málna nővére a 4. helyen végzett a tinik között.

A vele egykorú Dömök Nina 2. lett. A tinédzser lány ötéves kora óta fejleszti magát. Több évig RSG-zett, s korábban talaj- és légtornázott is. Rúdsportolni majdnem két éve jár.

„Ninát mindenki csodálva nézi az edzéseken. Rendkívül motiválóan hat hihetetlen hajlékonysága és szorgalma. Nagyon sajnálom, hogy szeptembertől meg kell válnom tőle, mert felvételt nyert a budapesti artistaképző iskolába. Ez viszont hatalmas örömöt okoz, büszkeséggel tölt el, így az egyik szemem sír, a másik nevet. Nina a második kislány, akit felvettek oda, és okkal érezhetem, hogy én segítettem őket erre az útra. Remélem csodás utakat járnak be a jövőben a lányok ezáltal” – nyilatkozta edzője.

PARA POLE kategóriában első helyezést ért el Porga Zsaklin, akire úgy tekint Niki, mint élete egyik ajándékára. Idén először versenyzett mozgássérült tanítványa.

„Zsakit közel öt éve fejlesztem, s hatalmas korlátokat kellett leküzdeni. Ez a kiscsaj önmagában egy csoda. Akar, küzd és élvezi. Olyan energiákat mozgat meg, hogy az hihetetlen. Most is könnyezett az egész színház, én pedig többször is zokogásba fakadtam ki a műsorszáma alatt és után. Fantasztikus élmény volt!

Nagyon élvezte, hogy ott lehet és megmutathatja szellemi, lelki és fizikai erejét. Mindenkit mélyen érintett. Ezt elmondani sem tudom sírás nélkül a mai napig sem. Zsaki elhozott egy különdíjat és egy VB-kvalifikációs lehetőséget. Ezzel lehet, hogy idén nem tudunk élni, mert egy komolyabb műtétre is készül. Imádja a zenét és a táncot, szeretne légtornásszá válni. Emellett informatikai pályára evez szeptembertől.”

És végül elérkeztünk a Master 40+ kategóriához

Ebben a kategóriában Niki tanítványa egyben az ellenfele is volt. A 44 éves Irányi Orsolya 6 évvel ezelőtt vett részt először élete első rúdsport óráján. Korábban sosem sportolt. Elmondása szerint az a nap - minden túlzás nélkül - megváltoztatta az életét. Egy nagyon rögös, de annál szebb és élményekkel teli út vette kezdetét, ami - reméli - még nagyon sokáig fog tartani!

„Rengeteg pluszt kaptam ettől a mozgásformától” – mondta – „A fizikai erőnléten túl úgy gondolom, a jellememet is pozitívan formálja. Azt érzem, hogy azóta kinyílt számomra a világ, nem kizárólag a saját szemszögemből vagyok képes szemlélni a dolgokat és rájöttem, hogy jóval többre vagyok képes elegendő kitartással és akarattal, mint ahogy azt valaha is gondoltam. Célom, hogy mindig jobb legyek a tegnapi önmagamnál.”

Orsi 3.helyezést ért el - ez már második bronzérme, mestere pedig ezüstérmet vihetett haza!

„Magamtól azt vártam el ezen a versenyen, hogy ne pörögjem túl a dolgot, ne fáradjak ki idő előtt, és maradjon tiszta az elmém az egész műsor alatt. Arra koncentráltam, hogy végig a jelen pillanatban legyek” – fejtette ki Niki – „A korábbi versenyeken mindig szétáramlott bennem az adrenalin, elöntött mindent, és emiatt olykor más elemeket csináltam, mint terveztem, így elcsúsztam az idővel. Persze ez általában nem volt mások által észrevehető, viszont nagyon bosszantó volt. Volt, amikor teljes rosszulléttel jöttem le a színpadról a végén, annyira túltekert a szervezetem. Ezt állapotot nagyon szerettem volna legyőzni és azt hiszem, hogy most sikerült.”