Alkotók és alkotások: kihirdették a Nemzet Művészeit
Alkotók és alkotások: kihirdették a Nemzet Művészeit
Alkotók és alkotások: kihirdették a Nemzet MűvészeitElőször is tisztázzuk: pontosan ki válhat a Nemzet Művészévé? A díjat 2013-ban alapította a magyar országgyűlés - az első díjakat 2014-ben adták át -, kitüntetett művészei pedig olyan 65 év feletti Kossuth-díjas alkotók, akik jelentős értéket hoztak létre saját területükön belül, és ezáltal hozzájárultak az egyetemes magyar művészethez.
November 3-án adták át az idei Nemzet Művésze díjakat. A cím birtokosa lett Bán Ferenc építőművész, Kalász Márton költő-író-műfordító, Koltai Lajos operatőr-rendező, Mécs Károly színművész, valamint Varga Imre szobrászművész. Utóbbi helyett fia, Varga Mátyás festőművész vette át a díjat - írja az inforadio.hu
Ismerjük meg az őket egy kicsit jobban.
Bán Ferenc, építész
A tokaij születésű Bán Ferenc 1964-ben szerezte építészmérnöki diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetem Építészkarán. 1966-tól egészen 1990-ig a NYÍRTERV-ben tervezőként majd főépítészként. Ebben az időszakban tervezte többek közt a lenti képen látható nyíregyházi Művelődési házat is 1979 és 1982 között, tokaji nyaralóját pedig a kortárs nemzetközi építészetben is számon tartják.
Váci Mihály Művelődési Központ, Nyíregyháza (Fotó: meoline.hu)
Kalász Márton, költő-író-műfordító
A sváb családba született Kalász Márton iskolás koráig nem beszélt magyarul, 1952-ben érettségizett Pécsett. Pályáját népdalszerű versekkel kezdte az 1960-as években, a későbbiekben merész szórendjéről, feszültséget keltő mondatszerkesztéséről, sokféleképpen értelmezhető és olvasható mondatairól, választékos nyelvezetéről vált ismertté. Íme az elismert költő egyik verse:
Holt kert
Élve ez sem: a kis lappangó fa. Szépít ilyenkor
távol egy világot, amely nekünk – itt lent: lehet szép.
(Megcsaltuk, mondták, a szemet. Magad ma elmédet, más e kedvét is.
Gátlóvá vontuk a messzeséget.) Mintha az illat,
amelyet onnan – most tárt lelkifolyosó,
méznek átröptet egy fuvallat, írva akár az üde rombolás
kedvezményében: nem volna ihlet. Majd a titokzatos
megtévesztés hálója vonná be személyed,
elpártolna lopva egy érzék tőled. Megpendült az ép foglalat –
mérték, hogy bárhol mi kihordozható. Képzetünk: épp nem hordozható ki
semmi.
Lehetne távlatunk annyi közelség,
fáztunk néhány lépésre a kígyózó fától. Gyermek, fékezve bölcsességében e torz
kő is, s hogy ebben
volt kényes megtorlani – tehet éberré alkunk: nem ridegebb
lelkület, ma kiforgat. (Abban, ami mértéket ad, már a botránkoztatás vonzata
kényesebb.)
Koltai Lajos, operatőr-rendező
Koltai Lajost már gimnazista korában magával ragadta a filmművészet, és ebből a későbbiekben sem engedett. Mára olyan filmekkel párosítjuk a nevét, mint a Mephisto, a Maléna, a Rokonok, A Napfény íze - ezekben operatőrként működött közre -, valamint a Nobel-díjas Kertész Imre könyvéből készült, azonos című Sorstalanság, ez utóbbit az ő rendezésében láthatta a közönség.
Mécs Károly, színművész
Mécs Károly már 1958-tól szerepelt a Nemzeti Színházban, majd a Petőfi Színháznak, a Szegedi Nemzeti Színháznak, és a Tháliának is tagja volt. Manapság a Budaörsi Játékszínben láthatjuk, meghívott előadóként pedig fellép a Karinthy Színház és az Operaház színpadán is. A nagyon régi sci-fiben, az Orion űrhajó kalandjaiban ő volt a főszereplőnek, McLane-nek is a szinkronhangja.
Varga Imre, szobrász
Siófokon született a kitüntetett szobrászművész, aki számos sikeres kiállítást és művet tudhat maga mögött. Művészetének egyik legfőbb eleme az úgynevezetett deheroizálás, azaz a hősök emberközeli szituációban ábrázolása, valamint az emberi szokások, hétköznapok, vonások bemutatása, hangsúlyozása.
Várakozók című szoborcsoport Óbudán, 1986 (Fotó: 3.kerulet.ittlakunk.hu)
