Már három éve hódít az Arakocska
Már három éve hódít az Arakocska
Már három éve hódít az ArakocskaNéhány éve még a magas-, távol- és hármasugrás megkoronázott hazai királynőjeként nyerte a bajnoki címeket Babos Rita, manapság azonban talán még nagyobb kihívással néz farkasszemet. Hetente kétszer hangos gyermekzsivaj tölti be a Bregyó közi Regionális Atlétikai Centrumot. Az Arakocska, az 5-7 éves gyerekek számára elindított játékos sportfoglalkozás hihetetlen népszerűségnek örvend Fehérváron. A program kitalálójával, az immár edzőként dolgozó Babos Ritával az egyik foglalkozás előtti percekben ültünk le beszélgetni.
– Határozottan emlékszem, hogy három esztendeje a Fehérvár Televízió stúdiójában milyen lelkesen mesélted nekem az Arakocska ötletét. Elevenítsük fel, hogyan is született meg a pici gyermekeknek szánt program ötlete!
– Igazából az egész úgy indult, hogy nekem az egyik éjjel jött maga az ötlet és vele együtt a név, az Arakocska, másnap pedig ahogy bejöttem az ARAK-hoz, közöltem is az elnökünkkel, Hirt Károllyal, hogy én mit is gondoltam ki. Ő rábólintott, hogy rendben, csináljuk és szépen elkezdtük szervezni. Ha jól emlékszem, az első foglalkozáson 7-8 gyerek volt, de viszonylag gyorsan 20-25 főre fel tudtuk tornázni a létszámot. Jött a nyár, véget ért az iskola és óvoda, mi is tartottunk egy kis pihenőt, aztán amikor augusztusban újrakezdtük a foglalkozásokat, hirtelen már 45-50 gyerekünk lett. Azért azt hozzátenném, a résztvevő gyerekek száma eléggé függ az időjárástól vagy épp egy esetleges betegséghullámtól, de összességében nagyon büszkék vagyunk, hogy ilyen sok csöppségünk van.
(Fotó: Pápai Barna)
– Mikor beszélgetünk, kint épp esik az eső, de így is harminc feletti lesz a mai "osztálylétszám". Nem könnyű ennyi gyermekkel foglalkozni.
– Volt olyan időszak, amikor már kevésnek éreztük magunkat, mert szerencsére olyan sokan voltak. Éppen ezért most már hárman dolgozunk a gyerekekkel. Lengyel Kati nénivel együtt indítottuk a kezdeményezést, az idei évtől pedig már Leiner Viktória is a csapat tagja. Így már nagy létszám mellett is adott a megfelelő képzés lehetősége, sőt, várjuk az újabb gyerekeket is! Alapvetően úgy találtuk ki, hogy az 5-7 éveseknek szóljon az Arakocska, a gerincet az óvodai nagycsoportosok és az általános iskolák első osztályosai adják.
– Ha valaki most gondolkodik azon, hogy elhozza a gyermekét, mire készüljön, mivel várjátok itt a fiúkat, lányokat?
– Sokan azt hiszik, méghozzá tévesen, hogy mivel ez az ARAK-hoz kötődik, akkor ez csak és kizárólag atlétika egészen piciknek. Nyilván vannak a feladatokban a sportághoz kötődő elemek, de nem atlétikaedzésnek nevezném. Sőt, edzésnek sem. Mi játékos foglalkozásnak hívjuk. Főleg a nagycsoportosok számára lehet hasznos, hiszen 45 percesek a foglalkozások és hasonlítanak az általános iskolák első osztályának testnevelésóráihoz. Van egyfajta szabályrendszer, egymáshoz alkalmazkodni kell, türelmesnek kell lenni, szóval egy sor olyan dologgal találkoznak a kicsik, melyek a suliban is várnak rájuk. A gyakorlatokat tekintve pedig az ebben a korban nagyon fontos koordinációs fejlesztésből, a testtudat kialakításából áll. Kúszunk, mászunk, ugrunk, futunk, pont azért, hogy később bármilyen sportágat is választ a gyermek, legyen hozzá egy megfelelő alapja. Aki esetleg az atlétikánál szeretne maradni, nekik sikerült kialakítanunk azt, hogy az Arakocskából tovább tudjanak lépni nálunk. Az első foglalkozásokon részt vevő gyermekeink már a Sport XXI versenyeken szerepelnek.
(Fotó: Pápai Barna)
– 23 magyar bajnoki cím birtokosaként vonultál vissza az atletizálástól, és gyakorlatilag azonnal elkezdted szervezni az Arakocskát. Ez is inspirálta a program elindítását? Kellett Babos Ritának valami olyan feladat, mely az aktív versenyzés helyébe lép?
– Elképzelhető, hogy tudat alatt ez is belejátszott, de én már nagyon régóta foglalkozom gyerekekkel. Még bőven atletizáltam, amikor már edzősködtem általános iskolás gyerekekkel. Én ráadásul pedagóguscsaládból származom, a véna úgymond adott volt az edzősködéshez, aztán valahogy úgy alakult, hogy az egészen picikkel kezdtem foglalkozni.
(Fotó: Pápai Barna9
– Ezek szerint Babos Rita nem bánta meg, hogy StarWars-osan szólva átállt a "sötét oldalra", és versenyzőből edző lett?
– Én úgy érzem, megtaláltam magam ebben a történetben. Amikor pályát kellett választanom, volt bennem egy kis dac, mert mindenki azt várta tőlem, hogy a sport és a családom miatt majd pedagógus, testnevelő leszek. Ez a dac vitt a környezetmérnöki szakra, melyet el is végeztem, aztán fél év után jöttem rá, hogy ez a szakma nem nekem való. Épp ekkor indult egy edzői tanfolyam a TF-n, ezt el is végeztem 2006-ban és azóta gyakorlatilag folyamatosan foglalkozom gyerekekkel.
Babos Rita és kis csapata vidáman és ereje teljében dolgozik tovább, az Arakocska pedig várja a piciket, minden kedden és csütörtökön 18 órától a Bregyó közi Regionális Atlétikai Centrumban.
