5 évnél régebbi cikk

Öt érdekesség, amit nem tudtál a Mohai Ágnesről, Székeshérvár környékének legnagyobb ásványvízkútjáról
Fehérvár Médiacentrum fotója
fejerszovetseg.blogspot.hu
Öt érdekesség, amit nem tudtál a Mohai Ágnesről, Székeshérvár környékének legnagyobb ásványvízkútjáról

A víz világnapja alkalmából gyűjtöttünk össze öt olyan érdekességet, amit nem biztos, hogy tudtál a Mohai Ágnesről, Fejér megye leghíresebb ásványvízéről.

Ha Mohai Ágnes, akkor Székesfehérvár és környékének egyértelmű: ásványvízről van szó. Azt viszont talán kevesen tudják, hogy a ma is kapható, természetes szénsavtartalmú víz története majd 650 évre nyúlik vissza és világszerte elismerték kiválóságát.

  • A mohai vízről az első írásos emlékünk 1374-ből maradt fenn, Imre nádor számára készült jelentésben. A kutat áldott–kútként emlegették, ahova ivókúrára jártak az emberek egészségük megőrzése céljából.

  • A mohai víz első ismert vegyelemzése 1810-ben készült kémiai összetétel alapján „vasas savanyúvíz”-nek minősült az ásványvíz. A korabeli leírás alapján gyógyhatása ”használ a máj-, az érrendszer, valamint más gyengeségből származó betegségekben.” Belsőleg és külsőleg egyaránt használták. 

  • Már egy liter Mohai Ágnes ásványvíz biztosítja a napi szükséges kalcium bevitel 39%-át, a magnézium 20%-át, a kálium 1%-át, a nátrium 2%-át, a vas 30%-át. Tartalmaz metakovasavat, ami a szilicium miatt életfontosságú a szervezet támasztószövetei számára, és hazánkban ez az összetevő szinte mindenhol hiányzik az ásványvizekből. A mikroelemek közül a lítium, a fluorid, a gyógyító jodid, a szelén, a réz, a króm is megtalálható a Mohai Ágnesben, ráadásul jelentős a cink tartalma, ami fontos a hajhullás megelőzésében. 

  • A mohai kút új korszaka 1879-től, a néhai Kempelen Imrével kezdődött, aki édesanyjáról, Bajzáth Ágnesről nevezte el, és palackozni kezdte az ásványvizet. A forrásvíz Mohai Ágnes néven vált ismertté és híressé az országban, és külföldön egyaránt. 4000 palackkal indult a gyár, 1885-ben pedig már két millió palackot adtak el, hiszen az ásványvizet nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is szívesen fogyasztották. A grazi kiállításon elismerő oklevéllel tüntették ki, amit számos más kitüntetés és oklevél követett többek között Triestben, Bécsben és Brüsszelben is.

  •  A 19. század elején Pészaki Bajzáth György András, Moha akkori birtokosa vendégházat építtetett, sétányt ültetett a kút mellé, amivel sűrűn látogatott találkozóhellyé alakult.

A víz világnapja alkalmából nyílt meg a Mohai Ágnes történelmét bemutató és az ásványvízhez köthető tárgyakból kiállítás a Megyei Művelődési Központ Művészetek Házában.

És ha víz világnapja, akkor összeállításunkból nem maradhat ki a Velencei-tó és a Csónakázó-tó sem. Bár így a hosszúra nyúlt télvégen a víz és a levegő hőmérséklete nem csábít fürdőzésre, esetleg csónakázásra, a minden évszakban elbűvölő víztükör, az ott élő állatok vagy éppen a természet adta lehetőséget kihasználók látványa igenis maximálisan kiélvezhető.

Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek