Tudtad, hogy a málna csonthéjas termésű?
Tudtad, hogy a málna csonthéjas termésű?
Tudtad, hogy a málna csonthéjas termésű?Honnan származik a málna?
A málna a rózsafélék családjába tartozik, azon belül is a Rubus nemzetséghez. Népi nyelven himpér (a német Himbeere-ből adódóan), illetve „boldogasszony csipkéje”. Bölcsője Közép- és Észak-Európa, valamint Észak-Amerika lombos erdei. A hideg és a mérsékelt éghajlaton a 2000 méteres tengerszint feletti magasságig megél.
Állítólag Kréta szigetén, az Ida nevű hegyén kezdték el először termeszteni, és innen ered latin neve (Rubus Idaeus). Innen terjesztették aztán el a rómaiak. Plinius például i.sz. 23-ban már említést tesz a málnáról, s arról, hogy a középkorban előszeretettel ültették a kolostorkertekbe, s nemesítették is, mivel gyógyító hatású.
Milyen környezetben érzi jól magát?
A málna a gyűjtögető életmódot folytató ember számára mindig is fontos eledelnek számított. Vadon az erdők tisztásain, irtásain, a bükkösök szélén nő. Szereti a párás, félárnyékos helyet, a laza szerkezetű, jó vízellátottságú talajt.
Hazánkban a Börzsönyben és környékén termesztik nagyobb mennyiségben, bár a múltkor már írtam arról, hogy addig élvezzük ki a magyar málna ízét, amíg csak tudjuk. Hogy miért? – Akit érdekel az ok, az kattintson az említett cikkre!
Tudtad? – Érdekességek a málnáról
A málna kapcsán általában a piros színre asszociálunk, ám vannak enyhén lilás, sötétlilás, fehér, sárga és fekete színűre érő fajták is! (1601-ből már találunk feljegyzéseket sárga málnáról.) A vad gyümölcs gömbölyded és 1 cm átmérőjű, a nemesített hosszúkás és 1-2 cm-es.
Az is érdekes, hogy a málna valójában összetett csonthéjas termésű! Amit mi a málna termésének mondunk, az botanikai szempontból sok-sok, szorosan egymás mellett fejlődő csonthéjas termésből álló terméscsoport.
Milyen vitaminokat / ásványi anyagokat tartalmaz ez a gyümölcs?
A málna nagyon hasznos a szervezetünk számára: egy maréknyi gyümölcsben (kb 100 gramm) 25 mg C-vitamint találhatunk, s nagyon sok B1, B2, A, és provitamint is. Sok benne az antioxidáns (óvja szervezetünket a szabadgyökök sejtszintű rongálásától), flavonoid, bőven tartalmaz gyümölcssavakat, növényi rostokat (amivel segíti az emésztést), cserzőanyagokat, pektint.
100 gramm málna energiatartalma 150-200 kJoule / 34 kcal, 0,9 g fehérje, 0-3-0,5 g zsír, 11-12 g szénhidrát, s kiemelendő 25-40 mg-os kalcium-, 170 milligrammnyi kálium-, 30 mg magnézium- és 0,6-1 mg-os vastartalma. A benne lévő gyümölcscukor nagyon értékes! 100 gramm málnából 80-85 gramm a víz – így segíti szervezetünk hidratálását a nyári melegben.
Miért jó, ha málnát fogyasztunk?
A málna jó vértisztító: rendszeres fogyasztásával megelőzhetjük a szív- és érrendszeri betegségeket, a már meglévő panaszokat pedig segíti megszüntetni.
Vesetisztító, méregtelenítő hatású: óvja, erősíti a vesénket. Így hatékony módszer vesebetegségek megelőzésére, enyhébb lefolyású veseproblémák kezelésére.
Remek méregtelenítő: nemcsak a vért és a veséket tisztítja, hanem a bélfalat is segít kipucolni.
Kiváló immunerősítő: megfázás, nátha esetén felgyorsítja a gyógyulást. Ez köszönhető magas C-vitamin tartalmának is.
Segít egyensúlyban tartani a vércukorszintet: így diétában is fogyasztható, mert a „málnázás” után garantáltan nem tör majd ránk falási roham.
Erősíti a méhfalat: a népi gyógyászatban gyakran ettek málnát a várandós hölgyek, mert magas nyomelem- és vitamintartalma az anyukáknak és a magzatnak is kedvező. A málna leveléből készült tea a méhfalra jótékony hatást gyakorol.
Hogy hogyan készül a fentebb említett tea?
- Többek között ez is kiderül majd a folytatásból!
