5 évnél régebbi cikk

Rácbánya, Fehérvár rejtőzködő zöld szigete
Fehérvár Médiacentrum fotójaRácbánya, Fehérvár rejtőzködő zöld szigete

Meglepően kevés fehérvári ismeri a város egyik legszebb és legeldugottabb zöld felületét. A Rácbánya egykor bányászati központként, majd hulladéklerakóként szolgált, ma pedig életerős zöldterület.

Bevallom, elfogult vagyok a Rácbányával. Nagymamám egykor az Apatini utca lakója volt, rengeteg nyarat töltöttünk itt testvéremmel és az unokatesókkal. A Rácbánya akkoriban elvadult, egy gyermek számára érdekességekkel, kalandokkal teli erdős-mezős terület volt, ahol kiválóan lehetett bújócskázni, focizni, gyíkokat és békákat befogni. No meg persze a hatalmas sziklatömbre, a jellegzetes gránit kúpra mászni, idegbajt hozva a szülőkre, nagyszülőkre.

Néhány hete meglepődve tapasztaltam az egyik fehérvári közösségi oldalon, hogy milyen sokan nem ismerik Fehérvár eme zöld ékkövét, ejtsünk róla hét néhány szót, főleg, hogy geológiailag kifejezetten ritka és különleges helynek számít.

Maga a 4,68 hektáros, a Ráchegyen az Apatini utcából nyíló bányagödör kialakulása az 1910-es évekre tehető, az öreghegyi Bányató kistestvérének tekinthető. Később hulladéklerakóként szolgált, majd egy méter vastagságú földtakarót kapott, amelyen megindult a növényzet kialakulása. 2000. december elsején helyi védettségi oltalomban részesült, e mellé pedig dukált egy hivatalos elnevezés is: Aplitbánya geológiai rétegsor földtani alapszelvény Természeti Emlék. A terület természetvédelmi oltalomra érdemes értéke a Velencei Gránit Formáció jellegzetes, a képződés sajátosságait reprezentáló feltárása, amely a kőfejtő északi falán, a 7-es számú főúttól déli irányban, körülbelül 20 m-re található. Mintegy 20-22 m szélességű és 7 m magasságú fal; az érintett terület pedig körülbelül. 0,3-0,5 hektár.

Az itt található kőzet Magyarországon csak két helyen, a Mórágyi-rögön és a Velencei-hegységben található felszínen. Eltérő képződési típusuk miatt azonban a fehérvári szelvény hazánkban egyedülálló. A gránit befoglaló kőzete a paleozoikum közepén kialakult agyagpala, amely geoszinklinális, esetleg flis eredetű rétegek kismértékű metamorfizációjával alakult ki. A Magyarországi gránit előfordulások közül a felszín közelben megszilárdult anchimetamorf gránittest képződésének ásványos és kőzetszövettani nyomai tanulmányozhatók a feltárásban. A későbbi korok, főként a földtörténeti középkor (mezozoikum) képződési körülményeit számos feltárásban és bemutatóhelyen láthatjuk, paleozoós feltárásunk viszont jóval kevesebb van, ezért a szelvény földtani természetvédelmi és tudományos értéke nagy, helyi jelentősége pedig a földtani értékekben szűkölködő kistájban kiemelkedő.

Tudományos szempontból tehát ezért kiemelkedő a fehérvári Rácbánya, de ha a tudomány helyett csupán az életérzést, magát a kétezres években kialakított, parkosított környezetet nézzük, akkor nyugodtan kijelenthetjük: a bánya a város egyik legkellemesebb utcájává varázsolja az Apatini utcát.

Kellemes sétára tökéletesen alkalmas a Rácbánya, ahol a láthatóan értő kezek jól boronálták össze az irányított utakat az őstermészet szépségeivel. A terület gazdag növény- és állatvilággal rendelkezik, az életközösség értékes tagjaiként kell említést tenni a zöld gyík, valamint a kövesebb részeken és a bányafalakon élő fali gyík populációk, valamint a kígyók közül a rézsikló jelenlétéről. Jelentős még a bánya délkeleti peremén lévő löszfal madárkolóniája, amely partifecskékből és néhány gyurgyalag párból áll. A Rácbánya hátsó, Budai út felé eső sarkában megtalálható kis tóban az elmondások alapján egy tőkés réce pár él, bár velük nem találkoztunk látogatásunk alkalmával.

A Rácbánya a maga zöldterületével, diszkrét bájával és csendességével megér egy látogatást, bátran ajánlom mindenkinek Fehérvár eme elrejtett kis szigetét.
(forrás: geocaching.hu)

Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek