Heavy rain showers25 °C
2019. június 19. szerda Gyárfás
Menü

Látogatóban az egyetlen Fejér megyei kádármesternél

Látogatóban az egyetlen Fejér megyei kádármesternél
Kertész László kádármester (Fotó: Horváth Reni)

Móron él és dolgozik a megye egyetlen kádármestere, Kertész László. Már gyerekként az édesapja műhelyében elsajátította a mára kihalóban lévő szakma fogásait, és ma a boroshordók mellett egészen különleges wellness kádak készítésére fordítja tehetségét, egy tizenöt fős csapattal a keze alatt.

Amikor az édesapja, Kertész Pál megnyitotta Móron a kádárműhelyét, még nyolcan űzték a városban ez a mesterséget. Hamarosan a Kertész család maradt az egyetlen. László gyerekként iskola után kivette a részét a műhely körüli teendőkből. Ma ő az egyetlen kádármester a megyében, üzemében tizenöt fős csapat készíti az egyedibbnél egyedibb műremekeket.

Nagy ritkaságnak számít ma már ez a mesterség, ugye?

A kádár szakma elég speciális, sokan már nem is tudják pontosan, mi az. Eredeti lényege boroshordók és olyan használati tárgyak előállítása, amik régen nélkülözhetetlenek voltak. Mint a vizesvödör, a káposztásdézsa, hús sózó dézsa vagy fürdőkád. A legismertebb termék persze a boroshordó, de készült még az egykori kádárműhelyekben szüretelő kád és rengeteg olyan dolog, amit a mindennapokban a háztartásokban használtak.
A speciális formakialakítások miatt a mai napig rengeteg kézi munkát igényel ez a tevékenység, túlzottan nem lehetett gépesíteni. Emiatt a kézműiparhoz is tartozott mindig. Fizikailag az egyik leginkább igénybe vevő szakma, azonos a besorolása, mint a kovácsoké. Aki vállalta, leginkább az alkotás öröme miatt tette. Ez a mai napig is így igaz: aki csak munkahelyet keres, pénzkeresetet, az nem marad meg benne hosszú távon. Ahhoz túl fárasztó és nehéz, és túl sok mindent meg kell tanulni. Igazi elhivatottság kell hozzá.

Gondolom, a mai napig minden darab egyedi.

Próbálunk új technológiát bevezetni, hogy fenntartsuk magunkat. Az élő munka egyre drágább, költségesebb, és az egyik legnagyobb probléma, hogy nincs utánpótlás. Ezért technikában mindenképpen kell fejleszteni. Nyolc-kilenc éve vásároltam meg az első CNC gépet, hogy legalább az alkatrészek előkészítését tudjam gépesíteni. Ehhez ne legyen szükség olyan szakemberre, aki évtizedekig kell, hogy tanulja a szakmát. Az összeállítás megmaradt, mint kézi munka. Már ehhez is nagyon nehéz megfelelő embereket találni.

Hányan dolgoznak most itt Önnel?

Nagyjából tizenöt fő. Sokáig volt egy mag, aki húsz - huszonöt éve dolgozik velem együtt, de kezdenek kiöregedni, fizikailag nem bírják, próbálnak valami könnyebb munkát keresni maguknak. Most van néhány kezdő fiatal, próbáljuk betanítani őket.

Mostanában mik a megrendelői igények?

A boroshordó gyártás volt a fő tétel ebben a szakmában, abból éltek anno a kádárok, mert az egyéb használati cikkek a kerámia és műanyag edények elterjedésével kihullottak. A húst már nem fában sózták, a fürdőkád már akril és fém, vizet sem favödörben cipeli senki, hanem megnyitja a csapot. Csomó olyan termék kihullott a folyamatos termelésből, ami a megélhetést biztosította. Maradt a boroshordó. Abban is nagy technikai változások történtek: a tárolókapacitást fém tartályokkal oldják meg, erre épül a mostani borászati technológia. A boroshordók csak érlelőhordóként szolgálnak. Így a hordógyártás nagyon ellaposodott. Mivel szerettem volna tovább folytatni ezt a szakmát, kerestem egy új szegmenst, ez pedig a wellness területe. Itt újból van egy vásárlói réteg, akik olyan jellegű termékeket igényelnek, mint a merülődézsa szaunázás utánra, fürdőkád a lakásokba, udvari fűtött dézsák, amit például panziókban tudnak használni. Erre specializálódtunk, most ebből élünk. Megmaradt persze a hordógyártás is valamilyen szinten. Illetve az egyéb termékek is kicsit előjöttek, éledezik a kézműves termékek iránti kereslet, otthoni káposzta elrakáshoz, hús lesózáshoz is újra használgatják a fából készült edényeket. Az európai szintű exportpiac és a hazai piac képes ellátni bennünket folyamatosan munkával.

A kádármester remekei (Fotó: Horváth Reni)
A kádármester remekei (Fotó: Horváth Reni)

Mennyien vannak a szakmában most országosan?

A megyében nem tudok róla, hogy lenne még valaki. Dunántúlon van pár kádárüzem, Pécs mellett, Budapesten – ők barrique hordókkal foglalkoznak. Győrben van még egy kádár és a Tiszántúlon, Cegléd, Tokaj környékén. De ott sincs utánpótlás, sorban zárnak be.
Ez azért is gond, mert sokan lennének még, akik igényelnék azt a szolgáltatást, hogy a régi, jól működő hordójuknak kisebb-nagyobb betegségét valaki javítsa ki. Ez a legnagyobb szaktudást igénylő feladat, viszont azon keveseknek, akik komolyan képzettek ebben, azt a munkát kell végezniük, amiből fenntartják magukat. Pedig keresnek meg még Szegedről is, hogy megjavítanám-e a hordójukat, ha elhozzák. De az sajnos már nem fér bele. Itt a móriaknak még szoktunk azért javításokat végezni, de már ez sem jelentős.

Milyen volt, amikor Ön elkezdte tanulni ezt a szakmát?

Hagyományos szakmunkásképzőt végeztem 1973 és 76 között. Délutánonként volt elméleti oktatás. Havonta egy napot eltöltöttem szakmai képzéssel Fehérváron, az ács és bognár tanulók között én voltam az egyetlen kádár. Ott általános fa megmunkálási technológiákat tanultunk, a többit apám műhelyében szedtem össze.
Nem voltam ugyan rossz tanuló, de egy maszek vállalkozó fiaként abban a világban nem volt esélyem a továbbtanulásra. Szerettem volna gépészetet tanulni, de a tanáraim nem engedtek. De nem bántam, ha ez lesz a szakmám, hisz ebben nőttem föl. Kisgyerekként iskola után mindig besegítettem a műhelyben. Eleinte tűzifát hordtam, később egyre több szakmai feladatot végeztem. A szakmunkás bizonyítvány megszerzése után azért mindig ott motoszkált bennem, hogy ennél azért többet is tudnék. Fehérváron a Garzon bútoripari céghez mentem dolgozni, ott segítettek, hogy az esti gimnázium elvégzése után bekerülhessek a főiskolára. Így lettem üzemmérnök. A főiskola utolsó két évében már itthon egyéni vállalkozó voltam. Akkor már voltak tanulóim, akiket szerettem volna tovább foglalkoztatni, ezért elkezdtem saját magam építgetni a gépeimet. Eleinte több kisebb telephelyen működtünk, majd a móri önkormányzat segítségével megpályáztam a jelenlegi helyet, ahol van megfelelő tér a munkánkhoz.

Édesapja nyomdokaiba lépett Móron (Fotó: Horváth Reni)
Édesapja nyomdokaiba lépett Móron (Fotó: Horváth Reni)

Az édesapja még elsősorban a borvidék borászainak dolgozott?

Igen, akkor még nagy igény volt erre, szerették, keresték a termékeit. Nyolc kádár dolgozott Móron, amikor idejött az Alföldről. Mire én végeztem, már kiöregedtek, kihaltak, csak mi maradtunk.

Milyenek most a mindennapi feladatai? Inkább a munka irányításában vesz részt?

Igen, már inkább csak irányítok, sajnos nem bírom a fizikai terhelést, ahogy az édesapámnak, nekem is kialakult egy komoly légzőszervi problémám. A közvetlen irányításban benne vagyok, a szakmai tudásomra szükség van a megvalósításnál.

Milyen fákkal dolgoznak?

A wellness rész teljesen az akácra épült, ami elég speciális és ritka fafajta. Nagyon jó tulajdonsága, hogy nem gombásodik, mindenféle vegyszeres kezelés nélkül hosszú élettartamot biztosít a termékeknek. A boroshordókban viszont megmaradt a tölgy, azt dolgozzuk fel. Ezenkívül még egy kevés cseresznyét és szedret használunk pálinkáshordóknak. Ezeket igénylik az emberek.

Saját termékeik közül mik azok, amiket otthon is használnak?

A nejem a virágdézsákkal telerakta az egész udvart, házat, teraszt. Szőlőm nincs, pálinkát nem főzök, így hordóm sincs.

Egyébként szereti a bort?

A jó minőségűt igen. Vannak nagyon jó móri borok, az ezerjót sajnos a gyomrom nem nagyon bírja. Apám mindig azt mondta, hogy a jó kádár nem ér rá ősszel szőlészkedni, mert hordót készít. Én ezt továbbgondolva hozzáteszem: a jó kádár nem ér rá otthon fürdőkádban heverészni, mert építi a kádakat. Így aztán az életem nagy részét itt töltöm el kint. Most már azért jobban tudok lazítani, és ha a kétéves kislány unokám a közelemben van, akkor aztán tényleg csak rá figyelek!

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

  • HÍRADÓ 2019. június 19.
    HÍRADÓ 2019. június 19.
  • Számos újdonsággal várják a turistákat nyáron, Székesfehérváron
    Számos újdonsággal várják a turistákat nyáron, Székesfehérváron
  • Kárpáti Hajnalka kapta meg a Kiválló Védőnő díjat
    Kárpáti Hajnalka kapta meg a Kiválló Védőnő díjat
  • Továbbra sincs ítélet a Budai úti lövöldöző ügyében
    Továbbra sincs ítélet a Budai úti lövöldöző ügyében

A hét embere

Eseménynaptár

  • HÍRADÓ 1-kor 2019. június 19.
    HÍRADÓ 1-kor 2019. június 19.
  • „Kisfelnőttképző” napközis nyári tábort indít a Motívum Kulturális Egyesület
    „Kisfelnőttképző” napközis nyári tábort indít a Motívum Kulturális Egyesület
  • A 12 éves fiúk is megkaphatják a HPV elleni védőoltást
    A 12 éves fiúk is megkaphatják a HPV elleni védőoltást
  • Budapest díszpolgára lett Korda György
    Budapest díszpolgára lett Korda György
  • Csökken a benzin ára pénteken
    Csökken a benzin ára pénteken
  • Így tükröződnek a lelki problémák a hajadon
    Így tükröződnek a lelki problémák a hajadon
  • Gyerekek a munkahelyen?
    Gyerekek a munkahelyen?
  • Agrártámogatások - új rendszer a baromfi- és sertéságazatban
    Agrártámogatások - új rendszer a baromfi- és sertéságazatban
  • Egyre kevesebb a bankfiók
    Egyre kevesebb a bankfiók
  • Emeletes vonatok - az elővárosi vonalakon közlekednek majd
    Emeletes vonatok - az elővárosi vonalakon közlekednek majd
  • Szúnyogirtás - ma lesz az első Fehérváron
    Szúnyogirtás - ma lesz az első Fehérváron
  • Vészesen zsugorodik az északi-sarki jégtakaró
    Vészesen zsugorodik az északi-sarki jégtakaró
  • Tiszavirágzás - rendőrök vigyáznak a kérészekre
    Tiszavirágzás - rendőrök vigyáznak a kérészekre