Partly cloudy27 °C
2019. augusztus 23. péntek Bence
Menü

Ne féljünk az óriás tőrösdarázstól!

Európa legnagyobb darazsa az óriás tőrösdarázs: akár öt centiméter hosszúra is megnőhet, fesztávolsága pedig elérheti a nyolc centimétert. Petéit gazdatestbe rakja: a kikelő lárvák belülről falják fel lassacskán a még élő pajort.

Hazánkban a tőrösdarazsak hat faja található meg, mely közül az óriás és a sötétszárnyú tőrösdarázs tűnik a legijesztőbbnek méreténél fogva. Az óriás tőrösdarázs Európa legnagyobb darazsa, egyben kontinensünk legnagyobb hártyásszárnyúja.

Óriás tőrösdarázs (Fotó: orszagalbum.hu)
Óriás tőrösdarázs (Fotó: orszagalbum.hu)

Főként kontinensünk déli felén terjedt el. Nősténye sárga fejű, negyvenöt milliméter hosszú (de elérheti az öt centimétert is), a hím pedig fekete fejéről és körülbelül harminc milliméteres méretéről ismerhető fel.

Nagysága mellett riasztó lehet fekete, sűrűn szőrözött teste, tüskés lábai és hangosan zúgó repte miatt is.

A látvány ellenére nem kell félni tőle, mert az emberre ártalmatlan. Csak akkor használja a fullánkját, ha már nem lát más kiutat. Alapjáraton nem agresszív, sőt, inkább félénk: ha megpróbáljuk elhessegetni, hallgat a kérésre. Szúrása nem veszélyes.

Magyarországon védett rovar, eszmei értéke ötvenezer forint.

Nem olyan veszélyes, mint amilyennek látszik (Fotó: zoldkozert.hu)
Nem olyan veszélyes, mint amilyennek látszik (Fotó: zoldkozert.hu)

A sötét szárnyú tőrösdarázs kisebb, mint az óriás tőrösdarázs, és szintén nem veszélyes az emberre. Csak akkor csíp, ha megfogjuk, szorongatjuk (rálépünk).

A tőrösdarazsak csípése kevésbé kellemetlen, mint a lódarázsé, és allergiát / hosszan tartó szövetgyulladást sem okoz. Igaz, hogy fájdalmas, amikor hatalmas fullánkja átüti a bőrt, de másnap már meg sem találjuk a szúrás helyét!

Ilyen békésen ránk szállhat, ha nem piszkáljuk, nem fog megcsípni (Fotó: biolib.cz)
Ilyen békésen ránk szállhat, ha nem piszkáljuk, nem fog megcsípni (Fotó: biolib.cz)

A hím tőrösdarazsak élete lényegében csak evésből, ivásból és szerelmeskedésből áll. A felnőttek egész nap a virágokon sütkéreznek és ízlelgetik a nektárt, párzáskor pedig kutatnak a nőstények után, hogy megtermékenyítsék őket. A nász után  – létezésük lényegét megvalósítva, sorsukat bevégezve – elpusztulnak.

A nőstények – míg a hímek halálukon vannak - folyamatosan kutatnak megfelelő bölcső után utódaik számára. Ők ugyanis parazitoidok: ahhoz, hogy lerakják petéiket, gazdatestre van szükségük. (Mint az Alien-filmekben…)

Sötét szárnyú tőrösdarázs (Fotó: ukrbin.com)
Sötét szárnyú tőrösdarázs (Fotó: ukrbin.com)

Gyermekeik leendő otthonául szolgálhat például a cserebogárpajor, a szarvasbogár-, orrszarvúbogár-, rózsabogárlárva. Ezek főként a talajban, a korhadó fákban, vagy a komposztban találhatók meg.

Ezért döngenek nagy tömegben ilyen helyeken a tőrösdarazsak, s ezért számítanak a vegyszermentes rovar elleni védekezés nélkülözhetetlen elemeinek.

Elnyújtott S alakban boka- és térdmagasságban repkednek lárvákat keresve. Elsősorban lemezescsápú bogarak lárváját szemelik ki, mely mozgató idegdúcába beleszúrnak, megbénítják, s a mozgásképtelen áldozatba belepetéznek. Pontosabban: ráteszik petéjüket, mely kikelés után jól belerágja magát a gazdatestbe.

Petéit gazdatestbe rakja (Fotó: commons.wikimedia.org)
Petéit gazdatestbe rakja (Fotó: commons.wikimedia.org)

A lárva belülről eszegeti szép lassan bölcsőjét, a még élő pajort. Először a zsírtesteket fogyasztja el, majd egyre mélyebbre halad, és a létfontosságú szerveket támadja meg utolsóként – hogy minél tovább életben maradjon a „háza”.

S pont ezért nem öli meg a gazdaállatot a darázs: hogy minél tovább friss, élő táplálékot biztosítson utódjának. Ha a „gyermek” befejezte az étkezést, vöröses gubót sző magának a gazdatestben, és ott telel át. Tavasszal bújik csak elő.

A gazdatestből tavasszal bújik elő (Fotó: en.wikipedia.org)
A gazdatestből tavasszal bújik elő (Fotó: en.wikipedia.org)

A logikusan gondolkozó olvasó e pontnál valószínűleg már rá is jött arra, hogy miért nem annyira fájdalmas a tőrözsdarázs csípése? Mert a méreg csupán arra hivatott, hogy megbénítsa a bogárlárvákat. Ellenben a félelmetes lódarázzsal, mely célja az, hogy hosszan tartó, intenzív fájdalmat okozzon, s a szúrással megtanítsa a „betolakodóknak”, hogy a fészkét el kell kerülni. A lódarázs egyébként szintén nem agresszív – hacsak nem zavarjuk otthona közvetlen közelében.

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

A hét embere

Eseménynaptár

  • Fehérvár Hangja - szeptember 9-ig lehet jelentkezni a tehetségkutatóra
    Fehérvár Hangja - szeptember 9-ig lehet jelentkezni a tehetségkutatóra
  • Fejlesztések - újabb támogatás segíti a vállalkozásokat
    Fejlesztések - újabb támogatás segíti a vállalkozásokat
  • Tátrai tragédia - még sérültek után kutatnak
    Tátrai tragédia - még sérültek után kutatnak
  • A hagyományos kenyér kovásszal készül
    A hagyományos kenyér kovásszal készül