4 évnél régebbi cikk

Tudtad, hogy az antibiotikum allergiás reakciót is kiválthat?
Tudtad, hogy az antibiotikum allergiás reakciót is kiválthat?

Mint minden szervezetünkbe kerülő idegen anyag, úgy az antibiotikumok is képesek allergiás reakciót kiváltani. Ez lehet enyhe csalánkiütéstől kezdve súlyos, azonnali életmentő orvosi beavatkozást igénylő anafilaxiás reakció is.

múltkor már kifejtettem, hogy az antibiotikumok a fertőzések elleni gyógyszeres védekezés fő vonalát jelentik. Az első ismert antibiotikum – amivel a szifiliszt is kezelték - az arzfenamin volt, melyet 1910-ben vezettek be. A legismertebb antibiotikum pedig valószínűleg a penicillin, amely Alexander Fleming nevéhez kötődik. E gyógyszert 1928-ban fedezte fel, de csak 1942-ben kezdték el széles körben használni.

„A Penicillinnel új korszak vette kezdetét az orvostudományban.” – tudtam meg dr. Csizmazia Pétertől – „Hasonló korszakos jelentőséggel bír a védőoltások bevezetése, ugyanis korábban a leggyakoribb halálokot a fertőző betegségek jelentették, gondoljunk csak a pusztító járványokra. A felsoroltak a gyógykezelés, megelőzés terén hoztak újat, a diagnosztikában pedig a képalkotó eljárások fejlődtek a legnagyobbat: az egyszerű röntgensugártól eljutottunk a PET-scan-ig, közben működik a CT és az MR, az ultrahang pedig legtöbbször a képalkotó diagnosztika egyik alapvizsgálata.”

A Penicillin tehát az első mérföldkő volt. Azóta ezrével fedezték fel, állították elő azokat a molekulákat, amelyek mára már a mindennapi orvosi gyakorlatba szervesen beépültek - gyógyszerként törzskönyvezve és forgalomba hozva. Alig van az orvostudománynak olyan ága, ahol ne használnák. Persze, vannak olyan területek, ahol alig van rá szükség – gondoljunk az elmegyógyászatra - , és vannak, ahol nagyon gyakran hozzá nyúlnak a gyógyítás során, például fertőző betegségek esetén.

(Fotó: pixabay.com/hu/users/belova59-10750437)

És itt kell megemlíteni azt, hogy vannak olyan antibiotikumok, amelyek hatástalanok vagy hatástalanná válnak / válhatnak, illetve olyanok, amelyek súlyos (esetenként halálos) allergiás reakciókat váltanak / válthatnak ki.

„Egyes antibiotikumok hatástalanok az adott fertőzésre, mert a baktériumok nem reagálnak rájuk.” – tudtam meg dr. Csizmazia Pétertől – „Sajnos azt is látjuk, hogy korábban hatásos gyógyszerek hatástalanná válnak, mert kialakul a baktériumokban az ellenállóképesség (rezisztencia) velük szemben. Ez nagyon sok nehézséget és fejtörést okoz az orvos számára!”

(Fotó: dr. Csizmazia Péter)

Az antibiotikum-rezisztenciáról a múltkor írtam egy bővebb anyagot, ezért most foglalkozzunk az allergiás reakciókkal. Ez sokkal ritkábban fordul elő, mint ahányszor azt hiszi a beteg, hogy érintett a témában.

„Mint minden szervezetünkbe kerülő idegen anyag, úgy az antibiotikumok is képesek allergiás reakciót kiváltani. Ez lehet enyhe csalánkiütéstől kezdve súlyos, azonnali életmentő orvosi beavatkozást igénylő anafilaxiás reakció is!” – hívta fel a figyelmet a székesfehérvári csecsemő- és gyerekgyógyász, aki kiemelte, hogy e téren nagyon sok csapda leselkedik az orvosra és a páciensre egyaránt.

A gyógyszerallergiák hátterében különböző immunológiai mechanizmusok állhatnak. Ebből az következik, hogy az emberek teste különbözőképpen reagál az adott szerekre. Van, aki semmilyen negatív tünetet nem tapasztal a kezelés során, s vannak, akiknél allergiás reakció lép fel. Sőt, az allergiás reakció is más-más az egyéneknél. Ugyanaz a gyógyszer valakinél okozhat allergiát, másnál pedig nem.

Az allergiás reakcióknak két fajtája van. A korai típusú allergiánál a tünetek pár órával (esetleg pár nappal) a gyógyszer bevétele után jelentkeznek. Ez lehet csalánkiütés vagy az arc, a szem és az ajak megduzzadása. Nagyon ritkán fulladásérzés is felléphet a nyelv- és gége megduzzadásának következményeként. Az allergiás beteg tapasztalhat még alacsony vérnyomást, és légszomjjal járó anafilaxiás sokk is kialakulhat.  

A késői típusú allergiánál a bőrkiütések akkor keletkeznek, amikor a gyógyszert több napig (vagy hétig) szedte a beteg. E kiütések alakja általában ovális vagy kerek, méretük változó. Lehetnek vörös foltok a bokákon, lábszárakon, s néha bevérzések is kísérhetik.

Leggyakrabban az antibiotikumok, a fájdalomcsillapítók, a gyulladáscsökkentők, a helyi érzéstelenítők, az epilepszia kezelésére használt gyógyszerek, a tablettákban lévő tartósítószerek, színezékek, segédanyagok, tartósítószerek és a természetgyógyászati készítmények okoznak allergiát.

Csalánkiütés háton (Fotó: commons.wikimedia.org)

Akkor is jelentkezhet kiütés, ha az adott betegséget vírusfertőzés okozta, amit antibiotikummal kezeltek – és mivel a vírusos fertőzésekre az antibiotikumok nem hatnak, így a kezelés felesleges volt, s csupán a kiütéseket lehetett észrevenni (a gyógyulást természetesen nem).

A gyógyszerallergia nem múlik el. Ha kiváltó ok megszűnik – az allergiát okozó hatóanyagot tartalmazó készítmény szedése abbamarad -, akkor a tüneteket egy idő után nem tapasztalja a beteg.

Viszont: a tüneteket attól függően, hogy milyen súlyosak és milyen típusúak, szakorvosnak kell kezelnie! Akkut panaszoknál mindenképpen fontos, hogy kivizsgáltassuk magunkat, s megtudjuk, hogy pontosan mire vagyunk allergiásak!

Az allergiás reakciók elkerülése miatt – is – kérdezik meg mindig a beteget a kezelések megkezdése előtt az orvosok / nővérek, hogy allergiás-e valamire? És ezért jó az, ha feljegyezzük, milyen gyógyszerek milyen negatív hatással bírnak a szervezetünkre.

Dr. Csizmazia Péter azt tanácsolja a szülőknek, hogy írják rá gyermekük TAJ kártyájára, jegyezzék be a kiskönyvébe az allergiákat, s tájékoztassák erről az óvónőket, osztályfőnököket is!

Jó tudni, hogy sok gyógyszernek ugyanaz a hatóanyaga, csak a nevük más. Így főként a hatóanyag az, amit meg kell jegyeznünk.

Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek