Milyen lenne Fehérvár, ha a városban állna néhány világhírű látnivaló?Milyen lenne Fehérvár, ha a városban állna néhány világhírű látnivaló?
Egy kis fantázia, egy teljes délután, néhány segítőkész fehérvári, na meg egy Photoshop bőven elég ahhoz, hogy elképzeljük: milyen lenne a város, ha a világ legismertebb turisztikai látványosságai közül nyolcat még belepréselnénk. Nem mintha Székesfehérvárnak szüksége lenne további néznivalókra, de azért vicces elképzelni, ahogy a Fő utcán a Colosseum tövében lehetne kávézni vagy éppen a palotavárosi tavak mellett a Sydney-i Operaház árnyékában szákolnák a horgászok a tükörpontyokat.
Elképzeltük, aztán meg is valósítottuk. Íme a végeredmény:
A római Colosseum a Fő utcán
A Fő utca egyébként is az egész város látnivalókkal leginkább ellátott része, de azért ha a Virágóra, Varkocs-szobor, Fekete Sas Patikamúzeum és Ciszterci templom mellé még ott lenne a Colosseum is, szinte meg sem lehetne mozdulni a tömegtől: a gladiátorok egykori véres vesztőhelyét évente 4 millió turista keresi fel. Ha tényleg Fehérváron állna a Colosseum, nagyjából 1000 évig egyedül árválkodott volna a környéken: míg a 188 méter hosszú és 156 méter széles ókori aréna már i.sz. 80-ban elkészült, addig Székesfehérvár Fő utcájának létrejöttét csak a 11. századra teszik, még Nagy utca néven. A képen kicsit csaltunk, mert az eredetileg Rómában található amfiteátrum magassága csupán 48,5 méter, míg a Ciszterci templom tornyai 72 méteresek.
A Húsvét-szigetek szobrai az Aranybullánál
Van olyan szög, ahonnan a Csúcsos-hegyen található Aranybulla Emlékmű kísérteties hasonlóságot mutat a Húsvét-szigetek kőszobraival - és mi megtaláltuk. A néprajzilag Polinéziához, nemzetközi jog szerint viszont Chiléhez tartozó szigeten összesen 887 gigantikus emberfejet számoltak össze, szóval nem valószínű, hogy feltűnne nekik, ha néhányat a Székesfehérvár határában található apró hegyre telepítenénk. A helyi nyelven moainak (ejtsd: moáj) nevezett átlagosan 4 méteres kőfejekhez a föld alatt test is csatlakozott, sokszor egészen részletesen kidolgozott tetoválásokkal is. Bármennyire hihetetlen, a látszólag teljesen egyforma szobrok mindegyike másik törzsfőnököt vagy ősi istent ábrázol, akik arccal a sziget belseje felé fordulva figyelték az eseményeket. Manapság évente mintegy 100 ezer turista keresi fel a Rapa Nui Nemzeti Parkot, ami elsőre nem tűnik soknak. De ha belegondolunk abba, hogy egyébként mindössze 6000 lakosa van a szigetnek, akkor kiderül, hogy ez mekkora megterhelést jelent a környezetnek és a helyiknek egyaránt.
A Bory-vár egyik oldalán a Fudzsi
Igazán pompás kilátás nyílna a Máriavölgy 54. szám alól Japán egyik nemzeti jelképére, ha az Öreghegy szomszédságában állna. A Fudzsi a maga 3776 méteres magasságával nagyjából százhuszonötször akkora, mint a kazamatáktól a torony csúcsáig 30 méteres Bory-vár, de még ezzel a termettel is bőven elmarad a világ száz legmagasabb hegyétől (a 100. helyen álló pakisztáni Lupghar Sar 7200 méter magas). A Fudzsi viszont egy jó túra, előzetes képzettség és hegymászó tapasztalat sem kell a megmászásához: nagyszülők és unokák gyakran közösen teszik meg a hegy tövétől a csúcsig tartó 3-7 órás utat július eleje és szeptember eleje között. Ebben az időszakban évente nagyjából 250 ezren jutnak fel a hegytetőre, ez egy átlagos napon mintegy négyezer mászót jelent. Ha a Fudzsi Fehérvár és Lovasberény között helyezkedne el, egy teljesen új turistaréteget is meg tudna célozni a régió.
A Bory-vár másik oldalán a gízai piramisok
Valahova a Budai út és a Fiskális út által határolt területre kiválóan elférne ez a néhány hatalmas egyiptomi kőháromszög. A gízai piramisok az ókori világ hét csodája közé tartoznak, évente nagyjából 15 millió turista fordul meg a Kairó melletti sírkamráknál. A piramisok és a szfinx lehetnének egyben Fehérvár legrégebbi látványosságai is: a 4500 évesre becsült építményekhez képest az idén 1047 éves koronázóváros tulajdonképpen egy tini. Nagy valószínűséggel fontos tájékozódási pont is lehetne a városképet jelentősen meghatározó Kheopsz-piramis, ami az eredeti, 147 méteres magasságával (ma már csak 138 méter) és 232 méteres élhosszával a város jelentős részéről jól látható lenne.
A New York-i Szabadság-szobor a Bányatónál
A világ talán leghíresebb szobrát el sem lehet képzelni egy sziget, de minimum valami vízfelület nélkül. Fehérváron kevés alkalmasabb hely van a Bányató feletti szirtnél: itt szinte az egész város fölé magasodhat a talapzattól a fáklya tetejéig 93 méteres szobor, aminek a koronájában egyszerre akár 30 látogató is elfér, míg a jelenlegi helyén (Liberty Island, New York) közel háromórás várakozás után lehet csak a bejutni a 204 tonnás nőalakba. Az Egyesült Államok függetlenségének 100. évfordulójára Franciaországtól kapott Szabadság-szobrot évente 3,5 millió turista keresi fel. Az idén 102 éves fehérvári Bányatónál pompásan tudná őrizni az Öreghegy kertvárosi nyugalmát, a szoborhoz kígyózó sorokat pedig a környék vendéglátóipari egységei - kisebb bővítés után - könnyedén fel tudnák szívni.
A pisai ferde torony a Haleszban
Ha Toszkánába mész, a pisai ferde tornyot okvetlenül támaszd meg! - mintha ez egy kötelező tanács lenne azoknak, akik felkeresik az olasz - helyi viszonylatban - kisvárost. Az 57 méter magas tornyot remekül lehetne támasztani a jó húszezer fővel népesebb Székesfehérvár egyik legnagyobb parkjában is. Ráadásul a Haleszban nagyszerű kontraszt lehetne a 200 évig épülő, majd végül 1373-ban átadott román stílusú építmény a park másik végében álló játékvárral. A Halesznak egyébként hasonlóan lágy a talaja, mint a torony jelenlegi helyének, így az is elképzelhető, hogy tovább ferdülhetne a nyolcemeletes épület, amit jelenleg évente 1 millióan keresnek fel.
A Sydney-i Operaház a palotavárosi tavaknál
Többször felmerült már, hogy kellene egy komolyzenei hangversenyterem Fehérvárra. Miért ne álmodnánk nagyot, és tennénk a megszokott vízparti környezetbe a világ egyik leghíresebb operaházát, amit ezután nem cápák és fókák úsznának körül, hanem a palotavárosi tavakban hemzsegő pontyok, amúrok és törpeharcsák? A jellegzetes vitorlákkal együtt 65 méter magas épület hangversenyterme 2700 fő befogadására alkalmas, ezen felül további öt rendezvényterem van még a komplexumban, valamint egy étterem és egy mozi is. Az ünnepélyes megnyitót Székesfehérváron is tarthatná II. Erzsébet királynő, ahogy Sydneyben is ő adta át az eredetileg 7 millió ausztrál dollárra tervezett, végül 102 milliós költségig felkúszó operaházat 1973. október 20-án. Már csak azt kellene kitalálni, hogy mit kezdenénk az évente az operát felkereső 10,9 millió látogatóval, mert az a napnál is világosabb, hogy az épületet éppen a Palotavárosba tervezték.
A Tádzs Mahal a Palotavárosban
Azoknak, akiknek az opera előtt még épp van egy üres félórájuk, remek szórakozás lehetne a szemközti panelek között megbúvó Tádzs Mahal (vagy Taj Mahal). A mogul síremlék-építészet csúcspontja remek kontrasztot nyújtana a lakótelep festői tízemeleteseinek, és egyben világszinten is páratlan urbanisztikai látnivaló lenne. India elsőszámú turisztikai csodáját 2,5 millióan keresik fel évente, a 73 méter magas kupolája kellemesen kinyúlna az átlagosan 33 méteres lakótelepi panelházak közül. A tizenöt év alatt (1632-1647) épült mauzóleum egyfajta szerelmi emlék is: a sah a szülés közben elhunyt felesége emléke előtt tisztelegve építtette a 17 hektáron elterülő, a világ hét új csodája közé is beválasztott épületegyüttest.
Az eredeti képek Székesfehérvárról, a turisztikai látnivalók nélkül is csodaszép városunkról:
