4 évnél régebbi cikk

Miért jó, ha böjtölünk?
Fehérvár Médiacentrum fotója
pxfuel.com
Miért jó, ha böjtölünk?

Tudtad, hogy a soknapos böjt során a testzsír mobilizálódik, s pár napon belül a zsírsavak lesznek a meghatározó energiaforrások – míg kalória deficit esetén ez pont az ellenkező módon történik? Sőt, a böjt harmadik napján közel háromszorosára nő a növekedési hormon, s az immunrendszer önjavító folyamata is lezajlik.

Korábban mindenki azt gondolta, s még most is akadnak, akik úgy vélik, hogy elég, ha valakit szimpla kalória restrikciós állapotba helyezünk (ami azt jelenti, hogy kevesebbet eszik, mint amennyire szüksége van a szervezetének), és máris fogyás lép fel, illetőleg ezzel az eljárással komoly javulás tapasztalható az egészségében. Ezzel az elképzeléssel azonban több probléma is akad.” – tudtam meg Lakatos Péter táplálkozási szakértőtől – „Persze, rögtön leszögezem, hogy korántsem mondanom azt, hogy a kalória deficit, és így a kalória számlálása nem lehet része a sikeres testkompozíció változásnak, ám tudni kell, hogy visszaüthet, lásd a közismert „jojó hatást”.”

A népszerű coach / edző kifejtette, hogy a folyamatos és nagy mértékű kalória deficit csak egy ideig működik:

Pár hét után a szervezet észleli, hogy kevesebb kalória érkezik be, így egy ponton túl annyira lassítja a metabolizmust, hogy megfeleljen - amennyire lehetséges persze - a beérkező kalória mennyiségnek. Ez igaz akár 50%-os csökkenés esetén is!

A böjt - vagy nevezhetjük koplalásnak - egy olyan minimum 24 órás időkeret, melyben nem viszünk be kalóriát. A probléma az, hogy akiknél ez veszélyt jelenthet, az a már inzulinrezisztenciával rendelkező populáció. A jó hír az, hogy akiknek a legtöbbet segíthet - szakemberrel dolgozva - az ismét az inzulinrezisztens populáció. 

„A makrotápanyag profil. Ugyan a kalória drasztikus csökkentése mínuszt okoz, mégis azt látjuk, hogy közben közel sem tolja el a szervezetet az autofágia irányába olyan mértékben, mint egy böjt.” – hívta fel a figyelmet Lakatos Péter – „Az elérhető szénhidrát és fehérje elegendő mennyiségű inzulinválaszt és szabad aminósavat tartalmaz ahhoz, hogy a sejtet javító folyamat soha ne legyen optimális mértékű. Magyarán ez a kérdés nem kerülhető meg, mert állítom, hogy a kalória nem egyszerű kalória, hanem egyben jelmolekula is, vagyis bemenő jel egy csomó folyamathoz. Nem vagyok a cukor ellensége, de tény, hogy amíg a szervezet cukrot talál, addig nem nyúl olyan szívesen a zsírhoz. Amikor pedig zsírt kezd égetni a szervezet, akkor egy olyan jelet generál, amely szerint itt az alkalom a sejtjeinkben lévő hibák megjavítására.

Nem méregteleníteni kell - hiszen arra ott van a máj, a vese és a nyirokrendszer - hanem a sejteket kell olyan helyzetbe hozni, hogy elvégezhessék a házimunkát.”

A szakértő elmondta, hogy míg egy öt napos böjt sem mutat szignifikáns izomtömeg-csökkenést, addig egy öt napon át végzett alacsony kalóriás étkezés már igen. Hogyan lehetséges ez? Nos, a sok napos böjt esetén a testzsír mobilizálódik, s pár napon belül a zsírsavak lesznek a meghatározó energiaforrások – keton – és van, ami védje az izomtömeget. Ugyanez kalória deficit esetén pont ellenkező módon történik.

Arról nem is beszélve, hogy a harmadik napon érdekes folyamat játszódik le: a növekedési hormon szinte közel 300 százalékkal nő meg, és az immunrendszer önjavító folyamata is lezajlik. Tanulmányok bizonyítják, hogy a növekedési hormon szekréciója a teljes böjt ötödik napjáig tovább növekszik.

„Ha az ember napi kétezer kalóriát visz be, és mi 25 százalék deficitet kreálunk, úgy a napi bevitel 1500 kalória lesz. Ez egy héten 10.500 kcal a 14.000 helyett. Ha a héten kétszer böjtölne az alany, akkor a heti bevitel 14.000 helyett 10.000. Szinte megegyezik, de micsoda különbség, igaz?” – példázott a coach.

Röviden összefoglalva, hogy mi történik testünkkel a böjt során:

  1. Az időben korlátozott étkezésnél 12 óra nem evés után a szervezet egyre inkább a tartalékolt zsírok iránya fordul, hiszen ezek számára a lehetséges energiaforrások.
  2. 18 óra után megjelennek a vérben a ketontestek, s mérhető mennyiséget képviselnek. - Vagyis egyre inkább zsír alapon történik az ATP előállítása.
  3. 24 óra elteltével felerősödik az autofágia nevű folyamat, ami azt vonja magával, hogy a sejtek megtisztulnak a helytelenül működő sejtalkotóktól.
  4. A 48 órás határon a növekedés hormon közel 4-5 szörösére emelkedik, nagyjából 50 óra után a vércukor és inzulin szint a minimálisra csökken, megnő a sejtek inzulin-érzékenysége.
  5. A három napos határnál megkezdődik a helytelenül működő immunsejtek lebontása.
A böjt során a leggyakoribb kérdés mindig az, hogy mit ehetünk. Nos, ha böjtölünk, akkor semmit. – Ám fontos kiemelni, hogy mindig érdemes szakemberrel konzultálni, mert a „partizán böjtnek” igencsak lehetnek kockázatai.

Fő szabályok a böjtöléshez – Lakatos Péter ajánlásával:

  1. A böjt során csak vizet, teát és kávét lehet inni. – Cukor és édesítőszer nélkül!
  2. Tilos kimerítő edzést végezni, de a rövid és erőfejlesztő edzés sokat segít abban, hogy a szervezet meg akarja tartani az izmot, és csak a zsírhoz akarjon nyúlni.
  3. A cukor sok vizet köt meg. Ahogy fogy a szervezetből a cukor, sok víz is kiürül, ez a kezdeti nagy fogyás titka. A vízzel persze ásványi anyagok, nyomelemek is távoznak. Ezeket érdemes pótolni.
  4. Ne kezdjünk azonnal böjtbe. Pár hónapnyi időben korlátozott étkezés után be lehet vállalni egy 18, 20, 22 órás ablakot, majd jöhet a nagy kihívás, a 24 óra. Ezt érdemes vacsorától vacsoráig időzíteni.

 

Hivatkozások a fentiek alátámasztásául:
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5783752/
https://www.tandfonline.com/doi/full/10.4161/auto.6.6.12376
https://academic.oup.com/jcem/article-abstract/74/4/757/3004645?redirectedFrom=fulltext
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/24905167

Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek