2018. szeptember 26. szerda Jusztina
Menü

Egy fiatal fodrász, aki Fehérváron valósította meg álmait - interjú Tollner Márióval

Egy fiatal fodrász, aki Fehérváron valósította meg álmait - interjú Tollner Márióval
A kemény munkának mindig megvan a gyümölcse (Fotó: Bozsoki Bianka)

A még mindig fiatal Tollner Márió rögtön a suli befejezése után munkába állt, hogy a legjobbaktól tanulva Fehérvár egyik legfelkapottabb fodrásza váljon belőle. Máriónál városunk kosarasai is rendszeres vendégek, de ahogy mondja, nincs megállás, még messze a cél, de hogy miért választotta a fodrász szakmát és milyen utat járt be idáig, beszélgetésünkből kiderül.

Kábé középsulis koromban hallottam először rólad, ami valljuk be, nem ma volt. Hány éve fodrászkodsz? Hogy indult az egész?

2005-ben végeztem a sulival és ha jól számolok, akkor lassan tizenhárom éve fodrászkodom. A Székesfehérvári SZC Árpád Szakgimnázium, Szakközépiskola és Gimnáziumban végeztem fodrász szakon. Nem mondhatni, hogy kifejezetten fodrásznak készültem, nem volt az a tipikus eset hogy én most elhatároztam, fodrász leszek és akkor minden áron az szeretnék lenni. Ugye az iskolában meg kellett jelölni valamilyen szakot és első blikkre a fodrász volt a legszimpatikusabb. Otthonról is nagyon sok támogatást kaptam, hogy ez egy nagyon jó szakma. A suli végeztével tizenkilenc évesen kezdtem fodrászként dolgozni, ám még akkor sem nagyon tetszett, nem volt meg a kellő motiváció. Majd ahogy egyre több továbbképzésre jártam, úgy szerettem meg egyre jobban ezt a szakmát.

Először egyedül kezdtem dolgozni, ám vendégeim sem nagyon voltak és szakmailag sem voltam eléggé jó... talán mondhatom így, hogy nem voltam még jó, így váltottam és egy nagyobb szépségszalonban folytattam. Ott aztán volt egy másik fodrász is, akitől nagyon sokat tanultam és szép számmal jöttek a vendégek. Rövid idő után már saját szalont nyitottam, ahol három évig dolgoztam, majd a válságnak köszönhetően ismételten váltanom kellett. Az elmúlt években összesen hat szalonban dolgoztam, azaz ez a hatodik, ahol most vagyok. Ez is saját szalon, ahol jelenleg egyedül dolgozom.

A húszas éveim közepén pár hónapot Budapesten is dolgoztam egy nagyobb szalonban, ahol megláttam, milyen a profi szemlélet. Nagyon jó volt egy ilyen helyen dolgozni, nagy élmény volt. Nem sokáig voltam fent, de tanulópénznek tökéletes volt. Szerencsére minden eddigi munkahelyemből tudtam tanulni, tovább tudtam lépni. Néha kisebb, néha nagyobb szalonba mentem, attól függően, hogyan döntöttem. Tizenhárom éve a magam ura vagyok.

Márió már tizenhárom éve űzi az ipart (Fotó: Bozsoki Bianka)
Márió már tizenhárom éve űzi az ipart (Fotó: Bozsoki Bianka)

Régebben csak női fodrászok voltak, nem gondoltad furcsának a dolgot hogy mégis fodrásznak állj? Voltak akik emiatt kritizáltak?

Rengeteg negatív kritikát kaptam az elején, amivel rendesen meg kellett küzdenem. Az első néhány évem ebből a szempontból is küzdelmes volt, ám egy idő után át tudtam ezeket a kritikákat fordítani a javamra. Ahogy az emberek a környezetemben felnőttek, úgy hagytak alább ezek a negatív visszhangok. Belegondolva primitív dolog valakit azért megkövezni, mert férfi létére egy női szakmát csinál. Igaz, hogy elsősorban női, de amúgy kőkemény meló. Tizenkét órát állni naponta, plusz még mellette pszichológus is vagy, nem könnyű.

Régóta űzöd az ipart. Mindig más és más trendek jönnek be a divatba. Hogyan tudod tartani a lépést?

Az évek során rengeteg továbbképzésre jártam, főleg Budapestre, elsősorban olyan szakmai tekintélyekhez, akikben hiszek. Többször voltam külföldön is szakmai továbbképzésen: két évvel ezelőtt Velencében, legutóbb pedig Rómában voltam négy napot. A jelentkezés ezekre a továbbképzésekre elsősorban meghívásos, ugye jó pár országos fodrászversenyen voltam, ahol szép helyezéseket értem el (2., 3., 4.), és így, ennek köszönhetően jönnek a meghívások a képzésekre is. Most már nincs időm versenyezni, egyrészt a sok meló miatt, másrészt a hétvégéimet szeretem a párommal tölteni.

Azt vallom, hogy folyamatosan meg kell újulni, ugye az egész fodrász szakma is folyamatosan változik, így tartanom kell a lépést. Azt szoktam mondani, ha úgy dolgoznék, mint tíz évvel ezelőtt, akkor anyum meg mamám járna hozzám és ennyi.


Kicsit szakmázzunk. Milyen stílusban vágsz hajat?

Eleinte francia stílusban, majd egy angolszász hajvágási stílusra, a Sassonra váltottam, amelyet fél évig tanultam Szabados Iréne-nél, Budapesten. Megkockáztatom hogy nem sokan vágnak így hajat Székesfehérváron. Ahogy korábban említettem: ebben a szakmában folyamatosan kell fejlődni, így ezt is megakarom egy kicsit újítani. Ez egy kőkemény hajvágási stílus, teljesen átreformálta a vágásomat. A Sasson sokkal precízebb, nagyon szeretem.

A stílusváltás úgy jött, hogy egy idő után azt éreztem, a hajvágásomban fejlődnöm kéne. Mindig kitűzök magam elé célokat, hogy azokon a területeken fejlődjek, amelyekben nem érzem magam száz százalékig biztosnak. Mondjuk ebben az a trükk, hogy sosem érzem magam annak, mert eléggé pesszimista vagyok. Ha vágok egy hajat, akkor az én véleményem szerint az nyolcvan, kilencven százalékos. Azt mondom, hogy sosincs tökéletes, mindig lehetne rajta javítani, a tökéleteshez közelit kell alkotni. Ha úgy érzem, hogy a vágásban kel fejlődjek, akkor egy vágás tanfolyamot célzok meg. Tavaly úgy éreztem, hogy a színekben nem vagyok túl erős, így hajszín képzésekre kezdtem járni. Megújulni, megújulni és megújulni.

Az okleveleknek lassan egy külön szalont lehetne nyitni (Fotó: Pál Loránd)
Az okleveleknek lassan egy külön szalont lehetne nyitni (Fotó: Pál Loránd)

Mi a siker titka?

A munka iránti alázat. Az, hogy bejössz reggel és nyomatod, mint az őrült. Ha csak öt-hat órát dolgoznék naponta, akkor arra nem tudnám azt mondani, hogy alázatosan dolgoznék, az inkább hobbi lenne. Nem is tudom, hogy fogalmazzam meg jól. Szokták mondani, hogy a "munkám a hobbim", de én kivagyok ettől. Inkább azt mondanám, hogy a kemény munkának mindig megvan a gyümölcse.

Tart még a lelkesedés?

Mindig tudok magamnak új feladatokat találni, vagy az új feladatok találnak meg. Ha alkothatsz, ha csinálhatsz egy olyan vágást, amilyet előtte még nem és végül sikerül, az egy nagyon jó érzés. Egyszerűen nem tudod megunni, mert mindig van egy új feladat. Jön valaki és hoz egy olyan frizurát, amit meg kell oldani, azt meg kell oldani. Nincs mese.

Csak Fehérvárról vannak vendégeid? Vagy vidékről, esetleg külföldről is jönnek?

A vendégköröm korosztályban úgy tudnám meghatározni, hogy jönnek hozzám a két évesektől kezdve egészen a hetven évesekig. Akik fiatalos, lendületes, trendi frizurát szeretnének, azok nálam jó helyen vannak, ők a vendégeim.

Nagyon sok helyről járnak hozzám. Vannak vendégeim egész Fejér megyéből, Budapestről, más vidéki városból és még külföldről is. És ha már külföldiek, rengeteg vendégem van például az Alba Fehérvár kosárlabda csapatból is.

Ilyen feszített tempó mellett a szabadidődben mire van idő?

Szabadidőmben CrossFitezek, emellett mostanában egyre többet járok horgászni. A horgászat nagyon ki tud kapcsolni: csend van, természet, vízpart. A CrossFit meg a testemnek kell, illetve azzal vezetem le a stresszt. Tökéletes kikapcsolódás a zajos hétköznapok után. Meg hát a haverokra és egy-egy kosármeccsre is mindig szakítok időt egy jó pofa sör mellett.

Szeretnél-e terjeszkedni, bővíteni az üzleted? Mi a jövő?

A következő nagy célom, hogy két-három év múlva egy nagyobb szalonban szeretnék dolgozni ugyanitt Székesfehérváron, ahol mellettem is dolgoznak majd fodrászok. Egy vagy két embert mindenképpen szeretnék, mert annyi a munka, hogy egyedül már nehezen bírom.

Mit tanácsolsz a jövő fodrászainak?

Alázat a munka iránt, kitartás és türelem és akkor meglesz a gyümölcse. Ezen kívül volt egy olyan időszakom, amikor nem tudtam azt kezelni, hogy mindenkinek meg akartam felelni. Akkor leszel jó, ha elfogadod magad, azt hogy te is hibázhatsz, illetve hogy nem fog mindenki visszajönni, nem tudsz mindenkinek megfelelni.

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

A hét embere

Ez is van

Eseménynaptár

  • Brexit - megnehezítik az uniós polgárok letelepedését is
    Brexit - megnehezítik az uniós polgárok letelepedését is
  • Ivóvíz - Horvátországban a lakosság 6 százaléka számára nem elérhető
    Ivóvíz - Horvátországban a lakosság 6 százaléka számára nem elérhető
  • Évfordulók, sorsfordító századok - folytatódik a Kodolányi Szabadegyetem
    Évfordulók, sorsfordító századok - folytatódik a Kodolányi Szabadegyetem
  • FIN - könyv- és lemezbörze a levéltárban
    FIN - könyv- és lemezbörze a levéltárban
  • Bocsánatot kértek a gyermekbántalmazások miatt
    Bocsánatot kértek a gyermekbántalmazások miatt
  • Tovább bővül a vállalati hitelezés
    Tovább bővül a vállalati hitelezés
  • Tovább csökkent az álláskeresők száma
    Tovább csökkent az álláskeresők száma
  • Bővül a Mol Limo
    Bővül a Mol Limo
  • Idén először kétnapos lesz a Kutatók Éjszakja
    Idén először kétnapos lesz a Kutatók Éjszakja