Expedíció a múltba a Marson – A Gánti Bauxitföldtani Parkban jártunk
Expedíció a múltba a Marson – A Gánti Bauxitföldtani Parkban jártunk
Expedíció a múltba a Marson – A Gánti Bauxitföldtani Parkban jártunkGánton az 1926-ban kezdtek bauxitot bányászni, amely akkoriban Európa egyik legfontosabb nyersanyaga volt. A külszíni fejtés következtében a különböző földtörténeti rétegek a felszínre kerültek, így ha valaki végigmegy a 13 állomásból álló tanösvényen, negyvenmillió évet utazhat az időben.
„A kőzet rendkívül sokszínű és látványos. Nagyon sok fosszília van benne. Európán belül egyedülálló. A látogatóink között rengeteg kutató és geológiát hallgató egyetemista van. Vannak elhagyott bányák és külszíni fejtések, de sehol nem használták úgy a rekultivációt, mint Gánton és negyvenmillió évet lehet utazni az időben.” - mondta Mécs Csaba, a Gánt-Ért Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője.
A múzeumot a hatvanas évek elején alakították ki. Az intézmény a nevét Balás Jenőről kapta, aki annak idején Gánton megtalálta a bauxitot. A látogatóközpontban berendezett terepszobában a fiatalok és a laikusok is jobban megismerhetik a földtörténeti korokat és a bányászatot.
Gántról a kibányászott bauxitot vasúton szállították Bodajkra, ahol bevagonírozták a köveket.
Mécs Csaba hozzátette, sajnálatos módon már nincsenek meg a nyomvonalak, de Imrét a mozdonyt, sikerült megmenteni az utókornak. A csillébe rakták bele szívlapáttal a bányászok a bauxitot, ami kőkemény, fizikai munkának számított. Egy műszak alatt a norma 10-12 csille volt, ami a gyakorlatban körülbelül ezer lapátnyi bauxitot jelentett.
Az 1920-as évek végén egy vagonért 14 fillért kaptak a munkások, ami akkoriban nagyon nagy pénznek számított. Nem véletlen, hogy ebben az időszakban Gánt lakossága néhány száz főről ezervalahányszáz főre növekedett.
A gánti bányamúzeumra és földtani parkra érdemes rászánni legalább két-három órát, főleg ha gyerekekkel vágunk neki az expedíciónak. A fényképezőgépet és a távcsövet pedig feltétlen pakoljuk be a hátizsákba.
