Boksz: kinek ajánlott és kinek nem az egyik legősibb sportág?

Temesvári Márta

·SportTestszobrászat·Utolsó frissítés: undefined

Pixabay

Boksz: kinek ajánlott és kinek nem az egyik legősibb sportág?

Temesvári Márta

·SportTestszobrászat·Utolsó frissítés: undefined

A küzdősportok egyik legnépszerűbb ágazata az ökölvívás, melynek alapjait még a gyerekek közötti verekedésben is felismerhetjük. A boksz alapszabálya az, hogy a felek ököllel próbálják megütni a másikat.

E sportot már 6000 évvel ezelőtt is művelték a mai Etiópia területén élő népek. Valószínűleg innen kerülhetett az ősi egyiptomiakhoz, majd Európa teljes mediterrán részére. Itt meg kell jegyezni, hogy Kr.e. 1500 körül az ősi krétaiak is kitaláltak egy hasonló küzdősportot függetlenül az egyiptomiakétól. Az ősi olimpiai játékok műsorába Kr.e. 688-ban került be az ökölvívás.

Az ókorban nem tartottak szünetet a mérkőzések közben. Az ellenfelek fekete bőr szíjat hordtak a kezük és a csuklójuk védelmében. Később a puha bőrt egyre keményebbre cserélték, majd végül „fegyverré” vált. A rómaiak már vasból, bronzból készült gombokkal is díszítették, melyekkel akár halálos sérülést is tudtak okozni. Kr.e. 30 körül állították fel az első ökölvívó ringet a rómaiak, mely a mai napig alapkelléke a sportnak. Igaz, míg eleinte kör alakú volt, napjainkban már négyszögletes.

A kereszténység térhódításával nagyjából 1700 évre megszűnt Európában az ökölvívás minden formája. A nagy visszatérés dátuma 1681, amikor egy londoni újság utalt egy bokszmérkőzésre. 1698-ban pedig már mérkőzéseket vívtak a Royal Theatre nevű színházban. Ekkor lendült fel újra a sportág.

1838-ban a Pugilistic Society kifejlesztette a London Prize Ring Rules-t: módosultak a szabályok, a ring oldalai 24 lábra nőttek, a lekerített teret pedig két kötél vette körül. Leütéskor véget ért a menet, és félpercnyi szünet után 8 másodperce volt a padlózó félnek, hogy a ringbe lépjen önerejéből. Később kötelezővé tették a bokszkesztyű használatát, korlátozták a menetszámokat, és betiltották azokat a küzdőmódszereket, melyeket más sportágakban használtak.

Az első nemzeti bajnokságra 1880-ban került sor, melyet az Angol Amatőr Ökölvívó Szövetség rendezett 4 kategóriában: pehelysúly (57 kg), könnyűsúly (63,5 kg), középsúly (71 kg) és nehézsúly (79,4 kg). 1884-től jött be a harmatsúly (52 kg), 1920-tól pedig a légsúly (51 kg), a váltósúly (69 kg) és a félnehézsúly (79,4 kg). Így jött létre a klasszikus 8 súlycsoport.

A sportág történetében volt egy fordulópont, amit mindenképpen ki kell emelni: egy dél-koreai öklöző, Kim Duk-koo halála. A sportoló azután halt meg, hogy világbajnoki címmeccset vívott Ray Mancini ellen. Ezt követően az American Medical Association tiltakozott a sportág ellen, és azonnali betiltását követelte. Persze, még ideiglenes betiltásra sem került sor, ám olyan reformok indultak el, melyek hatására több változtatást is bevezettek a sportolók egészsége érdekében. Például jobb és elővigyázatosabb lett az orvosi ellátás a ring sarkában.

A boksz népszerűsége nem csökkent az utóbbi években, évtizedekben, évszázadokban sem. Sőt, a közhiedelemmel ellentétben egyáltalán nem mondható el, hogy az aluliskolázottak sportja!

Íme néhány példa az ökölvívás művelőire:

• Nelson Mandela - dél-afrikai elnök, Nobel-békedíjas
• Theodore Roosevelt - amerikai elnök, bokszoló
• I. Rákóczi Ferenc - Lengyelországban ökölvívó edzéseken vett részt
• Mickey Rourke – színész, profi mérkőzései is voltak
• Wesselényi Miklós és Széchenyi István - Angliában tanulmányozták az ökölvívást, majd meghonosították Magyarországon

– Világszerte szeretik a hobbi bokszot, ez nem vitás! – jegyezte meg kérdésemre Turós Arnold, a Fehérvár Küzdősport SE edzője. – Sok művész látogatja a boksztermeket. Hozzám is jár egy-két zenész, például Mits Marci szaxofonos és Kiss G. Laci basszusgitáros. A boksz kiegészítő sportként is kiváló. Több profi focista, például az MTK-s Lehoczky Roland is aktívan öklözik a segítségemmel, de említhetném a sikeres ügyvédet, Dr. Simon Krisztiánt is.

Arnold kifejtette, hogy mindenki más miatt kezd el bokszolni: valaki praktikussági okból a lakásához legközelebb eső edzőterembe látogat el, és először teljesen lényegtelen számára, hogy milyen sportot lehet ott művelni. Akadnak, akik olyan sportot választ, amiben jónak érzi magát, és vannak, akik olyan testmozgás mellett teszik le a voksukat, mely művelése örömet jelent számukra.

– Úgy gondolom, nagyon fontos, hogy az ember fiatal korában minél több sportot kipróbáljon – mondta az edző. – Szerintem egy 10-12 év alatti gyereknél nem a kitartásra kell összpontosítani, hanem a tapasztalatszerzésre. Hagyni kell, hogy a gyerek válasszon magának sportot és edzőt, ne a szülő! Én úszó voltam, mielőtt a szüleim beírattak öklözni. Amikor beléptem a bokszterembe, egyből éreztem, hogy hazaértem. Őri Lajos bá' volt a nevelőedzőm, aki a boksz szerelmesévé nevelt. Jó mozgású embernek érzem magam, és nincs bennem hiányérzet azzal kapcsolatban, hogy valamit kihagytam volna. Versenyszerűen úsztam, amatőr és profi bokszoló is voltam, de belekóstoltam a dzsúdóba, kempóba, birkózásba és a thai bokszba is. Gyerekként sokat fociztam az utcán, fára másztam, bicikliztem, bunkert építettem és verekedtem. Ezek a dolgok nagyon kellenek a jó küzdősportoló alap-képességek kialakulásához. A mai világban már nem csavarognak a gyerekek az utcán és sok mozgásanyag kimarad a repertoárból.

Arnold 2018-ban elvégzett egy Komplex mozgásfejlesztés gyermekeknek képzést, ahol pont az említett mozgásformák fontosságáról tanult. Ebből kiindulva kidolgozott egy fiataloknak szóló edzésprogramot, amit egyesületi keretek között lehet megvalósítani.

– Egyesületünk életét is erre a gondolatmenetre építettem – vallotta be. – Célom, hogy olyan bajnokokat neveljek, akik felnőtt korukban nemcsak bajnokok, hanem olyan emberek, akik elégedettek az életükkel. Fontosnak tartom, hogy más tapasztalatuk is legyen fiatal korukban a bokszon kívül. Találkozzanak más sporttal, más edzővel, ne csak velem. Így valósulhat meg a komplex fejlődés. Hobbi sportként tiszta szívből ajánlom az ökölvívó mozgásra épített edzéseket.

Hozzátette, hogy az ökölvívás intenzitása, sokoldalú mozgása miatt nagyon jó alakformáló, szabályai miatt pedig remek jellemnevelő sport. Képzett, tapasztalt edző szükséges ahhoz, hogy különbséget tudjon tenni a korosztályok és aközött, hogy ki alkalmas versenyzőnek és kihez illik inkább a hobbi bokszolás.

Érdekes egyébként, hogy mostanában a hölgyek körében is hódít a sportág. A Fehérvár Küzdősport SE-t is egyre több fiatal (és idősebb) nő keresi fel. Sőt, van olyan is, hogy valaki sikereket ért el egy másik sportban, ám végül mégis a fehérvári klubban kötött ki: Kordován Brigitta például korábban karate világbajnok volt, majd elkezdett Arnoldnál bokszolni. Ráadásul egy kis idő után az anyukája, Andi is csatlakozott a csapathoz. Személyi edzésekre is leginkább lányok járnak.

Ha visszatekintünk az elmúlt évtizedekre, azt látjuk, hogy az egyik legsikeresebb székesfehérvári ökölvívó Nagy Evelin, aki remek példakép lehet a fiatal lányok előtt, mert minden korcsoportban, minden kiemelt országos versenyen bajnok lett, miközben tanulmányi eredménye is kiváló.

Sokszor felvetül az a kérdés is, hogy mennyire veszélyes ez a sport. A sérülések elkerülésének titkai: a jó sportspecifikus technikai képzettség, a sokoldalú mozgáskészség, a megfelelő bemelegítés-levezetés és a lépcsőzetes versenyeztetés. És itt ismét kiemelkedik a képzett, tapasztalt, lelkiismeretes edző szerepe…