Cloudy0 °C
2020. január 18. szombat Piroska
Menü

Alaszka: az állam, amit az oroszoktól vett meg Amerika

Alaszka: az állam, amit az oroszoktól vett meg Amerika
Alaszka (Fotó: eekAdvisor.com)

Amikor 1867. márciusának 30. napján az USA fővárosában Eduard de Stoeckl cári nagykövet és William Seward amerikai külügyminiszter kézjegyével lát el egy mindössze két és fél oldalas, alig 1300 szót tartalmazó nemzetközi szerződést, senki sem gondolta volna, hogy távlatilag az Egyesült Államok fennállásának egyik legjobb, az Orosz Birodalom pedig talán legrosszabb üzletét köti: Alaszka (vagy ahogyan akkor nevezték: az Észak-Amerikai Orosz Területek) gazdát cserélt.

A Magyarországnál mintegy 18-szor nagyobb terület felfedezője az orosz szolgálatba szegődött dán származású haditengerész, Vitus Bering kapitány, aki 1741-ben egy tengeri vihar folyományaként kényszerből kötött ki a jórészt lakatlan, hideg és (akkor még úgy gondolták) gyakorlatilag értéktelen félsziget partjainál. Mivel az esetlegesen felbukkanó jávorszarvasokon és a még ritkább bennszülötteken kívül a terület más hivatalos képviselőjével nem találkozott, kapott az alkalmon és kitűzte a Nagy Péter-féle fehér-kék-vörös hadilobogót: a félsziget cári birtokká vált.

Moszkva nem hisz a könnyeknek

A nagyvonalú gesztust követő évtizedek még az alaszkai viszonyokhoz képest is eseménytelenül teltek. Természetesen megépültek az első görögkeleti templomok, megjelentek az első pópák, akik egyrészt a védtelen helybéli aleut népesség lelki üdvéért indítottak offenzívát, másrészt pedig a szomszédos szibériai Csukcsföldről áttelepülő prémvadászok erkölcsei fölött próbáltak (elég alacsony hatásfokkal) ellenőrzést gyakorolni. A szőrmekereskedelem cári monopólium volt, melynek érvényesítésére létrehozták az Orosz-Amerikai Társaságot, amely közel hetven éven át gyakorlatilag egyedüli képviselője volt a hivatalos Oroszországnak. 

Alaszka: az állam, amit az oroszoktól vett meg Amerika

Egy alaszkai őslakos család 1929-ből (Fotó: wikipedia.org)

Szegénylegények

A XIX. század középső harmadára az alaszkai orosz jelenlét kezdett elég sokba kerülni Szentpétervárnak, főleg, amikor az aktuális cár, I. Miklós és országa olyan eseményekkel volt kénytelen szembesülni, mint az orosz-török, majd a krími háború, valamint az európai forradalmak. A vidrabőrök és a fókazsír szállítási útvonala több ezer kilométeren keresztül húzódott a felvevőpiacot jelentő nagyvárosokig, melynek logisztikai és fegyveres biztosítása gyakorlatilag ráfizetésessé tette a teljes alaszkai exportot, és akkor még nem beszéltünk az amerikai földrészen létrehozott erődök fenntartásáról. 

Valami Amerika

A csendesen, de biztosan izmosodó és terjeszkedő USA nem nézte jó szemmel, hogy a lassan a saját homokozójának tekintett észak-amerikai kontinensen egy másik nagyhatalom is megvetette a lábát. A britekhez és a franciához a kanadai szomszédság okán már volt alkalmuk hozzászokni, az oroszokhoz viszont nagyon nem akartak. Az utolsó belpolitikai jellegű akadály 1865-ben, az amerikai polgárháború végeztével elhárult, s az „Amerika az amerikaiaké!” elv alapján az egyre nagyobb pénzügyi nehézségekkel küzdő oroszoknak Andrew Johnson elnök tesz egy visszautasíthatatlan ajánlatot.

Fogd a pénzt és fuss!

Így történt, hogy 150 évvel ezelőtt az Amerikai Egyesült Államok 7,2 millió (akkori) dollárnyi aranyért megvásárolt egy akkora területet, mint amekkora Franciaország, Németország, a Benelux-államok, Svájc, Ausztria és a Visegrádi Négyek összesen. Mai vásárlóértéken nagyjából 42 milliárd forintot fizettek érte, ami azt jelenti, hogy négyzetkilométerenként 24 ezer forintba kóstált. Csak megismételni tudom: tényleg nem volt rossz üzlet - legalábbis a jenkik számára. 

Alaszka: az állam, amit az oroszoktól vett meg Amerika

Az Alaszkáért adott 7,2 millió dolláros csekk (Fotó: wikipedia.org)

Oldás és kötés

Alaszka jelentősen felértékelődik az 1896-os aranyláz idején: kalandorok százezrei kerekedtek fel és települtek át az északi területekre, majd jelentős hányaduk ott is marad, ritkásan bár, de betelepítve a gyakorlatilag néptelen tartományt. A közel egy évszázadon át közvetlenül Washingtonból irányított, korlátozott autonómiával rendelkező félsziget csak 1959-ben, egy helyi népszavazást követően válik az USA 49. szövetségi államává, amit az amerikai kongresszus is szentesít.

Alaszka: az állam, amit az oroszoktól vett meg Amerika

Aranyásók sátorfaluja Alaszkában 1897-ben (Fotó. pinterest.com)

Miért éppen Alaszka? 

A hatvanas évek második felében jelentős kőolaj-mezőket fedeztek fel az alaszkai északi partok mentén, ami vagy arra enged következtetni, hogy a washingtoni kongresszus csatlakozást engedélyező bölcsessége a jövőbe látásnak is betudható, vagy annak, hogy kiváló taktikai érzékkel altatták az információt, nehogy az akkor mindössze félmilliós lakosságot esetleg megkísértse a függetlenség és az önállóság bohókás gondolata. A hidegháború során Alaszka komoly stratégiai jelentőséget kapott, hiszen a szovjet partok innen mindössze 80 kilométerre voltak; akkor kezdték el komoly szárazföldi és légvédelmi erők telepítését, ami a nyolcvanas évek csillagháborús hangulatában számos rakétasilóban, majd napjainkra a rakétavédelmi rendszer különböző elemeiben is megmutatkozott. Ettől eltekintve a legészakibb szövetségi állam ritkán kerül az amerikai újságok címlapjára, a patrióta helybéliek legnagyobb bánatára.

Rajongj a Konteóblogért itt vagy csak simán olvasd itt.

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák

Ez van

  • Szélvédőbe szorult emberrel menekült egy autós Budapesten
    Szélvédőbe szorult emberrel menekült egy autós Budapesten
  • Felvételiznek a gimibe készülők
    Felvételiznek a gimibe készülők
  • Borult, párás időre kell számítani, a hőmérséklet délután 0 fok körül alakul
    Borult, párás időre kell számítani, a hőmérséklet délután 0 fok körül alakul
  • Ködszitálás, ónos szitálás nehezíti a közlekedést
    Ködszitálás, ónos szitálás nehezíti a közlekedést

A hét sztorija

Eseménynaptár

  • Magyar méhészek tüntettek Brüsszelben a hamisított import mézek miatt
    Magyar méhészek tüntettek Brüsszelben a hamisított import mézek miatt
  • Megérkezett az esős idő Ausztráliába
    Megérkezett az esős idő Ausztráliába
  • Nyílt napot tartott a BCE Székesfehérvári Campusa
    Nyílt napot tartott a BCE Székesfehérvári Campusa
  • Útnak indult a „Fejér menetszázad”
    Útnak indult a „Fejér menetszázad”
  • Mintegy kétmilliárdot fizetettek már vissza a nyelvvizsgázóknak
    Mintegy kétmilliárdot fizetettek már vissza a nyelvvizsgázóknak
  • Március elsejéig várják az alkotásokat a Fekete Sas szálló novellaíró pályázatra
    Március elsejéig várják az alkotásokat a Fekete Sas szálló novellaíró pályázatra
  • Tűzoltóautóval ment oviba a szülinapos fehérvári kislány
    Tűzoltóautóval ment oviba a szülinapos fehérvári kislány
  • Rekordévet zárt 2019-ben a pákozdi katonai emlékpark
    Rekordévet zárt 2019-ben a pákozdi katonai emlékpark
  • Felhívás emlékdiploma iránti kérelem benyújtására
    Felhívás emlékdiploma iránti kérelem benyújtására
  • Hatalmas olajfolt úszik a Dunán
    Hatalmas olajfolt úszik a Dunán
  • Kártérítést követelnek Irántól a lelőtt ukrán utasszállító áldozatainak országai.
    Kártérítést követelnek Irántól a lelőtt ukrán utasszállító áldozatainak országai.
  • Döglött malac landolt egy medencébe
    Döglött malac landolt egy medencébe
  • Felülvizsgálják a vonatvezetők munkabeosztását
    Felülvizsgálják a vonatvezetők munkabeosztását