Partly cloudy12 °C
2020. február 17. hétfő Donát
Menü

A Hét vezér a másik Pusztaszeren

A Hét vezér a másik Pusztaszeren
Ahol szerét ejtették az országnak (Fotó: Barna Béla)

FEHÉRVÁR 500 TIPP, avagy kinek ajánljuk az igazi Pusztaszert? A Fehérvártól mindössze 170 kilométernyire fekvő falu azoknak ajánlott, akik kíváncsiak rá, hogy a honfoglaló magyarok vezérei hol ejtették szerét az ország dolgának, vagyis hol tartották az első országgyűlést. Persze a környéken túrázhatunk, lovagolhatunk és élvezhetjük az igazi alföldi idillt is.

Az emlékparkja miatt hatalmas látogatottságnak örvendő Ópusztaszer árnyékában találjuk meg a vele egyébként sokszor összekevert Pusztaszer nevű falut és környékét. Ide sokkal kevesebben látogatnak el, de ez talán csak előnyére válik, s úgy érezhetjük túránkon, hogy mi fedezzük fel az igazi Pusztaszert.

Az Alföld közepén, Budapesttől 140, Szegedtől 40 kilométerre található az a hely, ahol Anonymus „Gesta Hungaroruma” (A magyarok cselekedetei) szerint a honfoglaló magyarok vezérei szerét ejtették az ország dolgának, vagyis itt tartották az első országgyűlést. E hely aztán sok évszázaddal később a Szegedhez tartozó Alsó-Pusztaszer és a Kecskeméthez tartozó Felső-Pusztaszer néven vált külön. E kettős viszony már akkor keveredést és versenyt eredményezett: a kecskemétiek 1896-ban Felső-Pusztaszeren a hét vezérnek állítottak emlékoszlopot, versengve a szegediek által, az akkori Sövényházán (a mai Ópusztaszeren) emelt Árpád-emlékművel. 

A Hét vezér a másik Pusztaszeren

Állítólag a honfoglalók hordták össze a halmot (fotó: Barna Béla)

A sokáig döntetlennek tűnő viszony az 1970-es években dőlt el, Erdei Ferenc és Trogmayer Ottó kezdeményezésére ugyanis az Árpád-emlékmű körül 55 hektáros emlékpark létesült. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark ma látogatók tízezreit(!) vonzza, a pusztaszeri emlékművet pedig csak a kirándulók töredéke keresi fel (bár a névzavarból azért néhányan eltévednek, s ha már ott járnak, megnézik az eldugottabb látnivalót is). Ezen eldugottabb falura és környékére szeretném most az fmc-olvasók figyelmét irányítani, már csak azért is, mert Pusztaszeren vezet keresztül a Csengele faluból induló, Ópusztaszerig vezető piros sáv jelzés.

A Hét vezér a másik Pusztaszeren

A környék egy régi Csongrád megye térképen

Pusztaszer falu egyébként könnyen megközelíthető: a Budapestet Szegeddel összekötő 5-ös számú (E75) főúttól mindössze 3 kilométerre fekszik egy bekötőúton. Rögtön emellett találjuk az első látnivalót: a temetőben álló, kuriózumnak számító ravatalozót Makovecz Imre tervezte 1990-ben, a kultikus hangulatú, színes kerámia domborművek pedig Péterfy László munkái. 

Pusztaszer fő látnivalója a falutól egy kilométerre északnyugatra található: a temető után az Árpád-majorig bő egy kilométert gyalogolva, majd a majort elhagyva annak kerítésénél balra fordulva közelíthetjük meg legkönnyebben, de a falun belül is ki van táblázva, a Kossuth utcán kell észak felé fordulni az emlékmű felé.

A Hét vezér a másik Pusztaszeren

Huba és Előd az emlékmű oldalán (Fotó: Barna Béla)

Az obeliszk alapkövét Magyarország ezeréves fennállásának emlékére, 1896. június 20-án helyezték el Pusztaszeren, két héttel hamarabb, mint Sövényházán. A Magyar Országos Diákszövetség Kecskemét város támogatásával, közadakozásból emeltette a 13 méter magas oszlopot, melyet egyébként Pataky Imre kecskeméti rajztanár tervezett és a pesti Gerenday Antal És Fia kőfaragó cég faragott ki 1898-ban. Az ünnepélyes avatóra azonban különböző okok miatt 1900. június 24-ig kellett várni.

Az emlékmű felirata: „Magyarország 1000 éves fennállásának emlékére Kecskemét város támogatásával, közadakozásból emelte a Magyar Országos Diákszövetség!” Oldalain a vezérek arcképének bronz domborművei: Árpád, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba és Töhötöm láthatók. A magas obeliszk egy 10 méter magas halmon áll, melynek földjét a hagyomány szerint a honfoglalók első országgyűlése idején a résztvevők a sisakjukban hordták össze.

Igaz vagy sem, az biztos, hogy Pusztaszer nevét sokan megénekelték, sokféle nézőpontból Katona Józseftől Vörösmarty Mihályon, Jókai Móron és Juhász Gyulán át Ady Endréig. Igaz vagy sem, de a bakancsos turista az oszlop tövében egy kicsit elmélkedhet arról, hogy a Pusztaszer név a magyarság számára az 1100 évvel ezelőtt megkötött törzsi és nemzeti szövetséget jelenti, azt a helyet, ahol Árpádék és a törzsek vezérei egységet hirdettek az új ország, a Kárpát-medence jóban és rosszban való megvédésére.

A Hét vezér a másik Pusztaszeren

Hangulatos erdei séta Pusztaszeren az erdőben (fotó: Barna Béla)

A hely egyébként érintési pontja a Csongrád megyei Természetbarát Szövetség által kiírt „A honfoglalás emlékezete” című túramozgalomnak. Az emlékmű melletti hangulatos erdőben padok és tűzrakóhelyek várják a vándort. Az emlékmű és a körülötte lévő erdő a Pusztaszeri Hétvezér Emlékmű Természetvédelmi Területhez tartozik. A 3,7 hektár kiterjedésű területet a 6/1990. (III. 31.) KVM rendelettel nyilvánították védettnek. És még valami: szintén az emlékmű közelében egy szép 200 éves tanyaépületben, a pusztabíró egykori házában működött 1987-től negyedszázadon át a fővárosi Zichy Galéria Alkotóháza.

Az emlékmű és alkotóház mellől érdemes túrázni egyet Csengele irányába a piros sáv jelzésen, mely útvonal egyébként elkészültekor, az 1980-as évek második felében Bács-Kiskun megyén keresztül a Pest megyei piros jelzéssel volt összeköttetésben. A piros sáv a hét vezér oszlopától a Kisteleki erdőn át vezet, mely erdő jelen sorok írója szerint az Alföld egyik leghangulatosabb erdeje.

A Hét vezér a másik Pusztaszeren

Erdei pinty Pusztaszeren (fotó: Barna Béla)

De nem csak a telepített fekete nyár, fűz, eper, akác és fenyőerdők Pusztaszer környékének természeti értékei, hanem a falu keleti határán 1976-ban létesült 22226 hektáros Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet. Ennek egyik értékes része a falutól keleti irányban négy kilométerre fekvő Dongér-tó vagy más néven Büdösszék, mely nevet onnan kapta, hogy a nyaranta kiszáradó tó fenekén a vízben addig felszaporodott kékalga kellemetlen szag kíséretében bomlik el. A tó mellett kilátótorony is van, de ne gondoljuk, hogy ha feltétlenül a nyári büdösben akarunk túrázni, akkor könnyű dolgunk van, a kilátó meglátogatásához ugyanis külön engedély szükségeltetik. Hogy miért? Mert a Pusztaszer melletti tó madárvédelmi szempontból nemzetközi jelentőségű terület: megpihennek itt kócsagok, gémek, cankók, pólingok, partfutók, előfordul rétisas, halászsas, vándorsólyom és rétihéja is, legértékesebb fészkelő madarai azonban a széki lile, a gólyatöcs és a gulipán. Néhány kilométerre Pusztaszertől északkeletre, de már Csanytelekhez és Bakshoz közelebb fekszik az ugyancsak védett, érdekes nevű Csaj-tó.

A Hét vezér a másik Pusztaszeren

Máté Bence Pusztaszeren, az egyik fotóles mellett (fotó: Barna Béla)

S ha már madarak, említsük meg, hogy Pusztaszer polgármesterének elsőszülött fia, az 1985-ben született Máté Bence itt Pusztaszeren, az általános iskolában a madarász szakkörök hatására indult el a természetfotózás útján. Bence 15 éves korától öt éven át elnyerte Az év ifjú természetfotósa címet. 2002-ben a BBC Az év természetfotósa díjasa, 2005-ben a BBC Eric Hosking-díjasa (60 ország 32 ezer fotója közül jutott a legjobbak közé). 2005-ben Az év legjobb madárfotósa világdíjat is elnyerte, 2006-ban pedig a naturArt Az év természetfotósa címmel tüntette ki.  

Van tehát túrázni-, nézni- és látnivaló az igazi Pusztaszeren is. Igaz, ez nem oly harsány és turistáktól zsúfolt, mint Ó előnevű társa, de aki selymes homokon egy szép és árnyas alföldi erdőben akar egy kellemeset túrázni, látni néhány ritka madarat és egy eldugott emlékművet, akkor mindenképp vegye céltudatosan ide az irányt, na és persze ne mérgelődjön ha eltéved, pláne meg ne dohogjon, hogy nincs itt semmi. Van, csak fel kell fedezni!

Ha a pusztaszeri nyugalmat szeretnénk átélni, a faluban van néhány szálláshely is: a Pusztabíró Háza vagy a Németh Tanya Vendégház is jó választás. Ha egész hétvégét szánunk a környékre, a falun túl, a közeli városokban (Szegeden, Kiskunfélegyházán) is bóklászhatunk, vagy kiegészítésként fürödhetünk egyet mondjuk Kiskunmajsa strandján. 

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák

Ez van

  • Fa Nándor a Garai Géza Szabadegyetem vendége
    Fa Nándor a Garai Géza Szabadegyetem vendége
  • A Videoton Oktatási Központ színháztermében talált új otthonra a Székesfehérvári Balett Színház
    A Videoton Oktatási Központ színháztermében talált új otthonra a Székesfehérvári Balett Színház
  • Menekülő embercsempészt fogtak el a rendőrök
    Menekülő embercsempészt fogtak el a rendőrök
  • Új uniós haditengerészeti művelet indul az embercsempészet felszámolására
    Új uniós haditengerészeti művelet indul az embercsempészet felszámolására

A hét sztorija

  • Maroshegyen tartják az idei első szűrőnapot
    Maroshegyen tartják az idei első szűrőnapot
  • Nőtt a nevelőszülők száma
    Nőtt a nevelőszülők száma
  • Idén is nyomon követhetjük a gemenci gólyák életét
    Idén is nyomon követhetjük a gemenci gólyák életét
  • Orbán Viktor Donald Trumppal tárgyalt
    Orbán Viktor Donald Trumppal tárgyalt
  • A kormány a súlyának megfelelően kezeli a koronavírus-helyzetet
    A kormány a súlyának megfelelően kezeli a koronavírus-helyzetet
  • Február 28-ig lehet jelentkezni az Óperenciás mesemondó versenyre
    Február 28-ig lehet jelentkezni az Óperenciás mesemondó versenyre
  • Köztéri alkotás készül Áron Nagy Lajosról
    Köztéri alkotás készül Áron Nagy Lajosról
  • Letartóztattak egy férfit, akinél két kilogrammnyi kábítószert találtak
    Letartóztattak egy férfit, akinél két kilogrammnyi kábítószert találtak

Eseménynaptár

  • Mabisz: a hárommilliárd forintot is megközelíti a februári viharszámla
    Mabisz: a hárommilliárd forintot is megközelíti a februári viharszámla
  • Idén is lehet igényelni a 65 év felettieknek járó támogatást
    Idén is lehet igényelni a 65 év felettieknek járó támogatást
  • Trianon 100 – újabb öt előadással folytatódik a Kodolányi Szabadegyetem
    Trianon 100 – újabb öt előadással folytatódik a Kodolányi Szabadegyetem
  • A magyar őstörténet kaukázusi forrásaiból nyílt időszaki kiállítás
    A magyar őstörténet kaukázusi forrásaiból nyílt időszaki kiállítás
  • Továbbra is látogatási tilalom van a fehérvári kórházban
    Továbbra is látogatási tilalom van a fehérvári kórházban
  • Kampányt indított a kapcsolati erőszak ellen az Ökumenikus Segélyszervezet
    Kampányt indított a kapcsolati erőszak ellen az Ökumenikus Segélyszervezet
  • Májusra minden okmányirodában és kormányablakban lesz jelnyelvi szolgáltatás
    Májusra minden okmányirodában és kormányablakban lesz jelnyelvi szolgáltatás
  • Még egy hónapig lehet kérni az adóbevallási tervezet postázását
    Még egy hónapig lehet kérni az adóbevallási tervezet postázását
  • Délután erősen felhős, borult lesz az ég
    Délután erősen felhős, borult lesz az ég
  • Lásho Lecsó - jótékonysági koncert szombaton
    Lásho Lecsó - jótékonysági koncert szombaton
  • HÍRADÓ 1-kor 2020. február 17.
    HÍRADÓ 1-kor 2020. február 17.
  • Megfeleződött a hazai állomány - nagyon hasznosak a fecskék
    Megfeleződött a hazai állomány - nagyon hasznosak a fecskék
  • Hogyan tanuljunk idegen nyelveket okoseszközökkel
    Hogyan tanuljunk idegen nyelveket okoseszközökkel