Partly cloudy24 °C
2019. augusztus 21. szerda Sámuel
Menü

Így készül a 3d-s épületvetítés a fehérvári bíróság épületére

Így készül a 3d-s épületvetítés a fehérvári bíróság épületére
A tavalyi épületvetítés a székesfehérvári bíróság épületén (Fotó: Simon Erika)

Idén második alkalommal lesz augusztusban 3d-s épületvetítés a fehérvári bíróság épületén. A kulisszatitkokról a művészt, Bordos László Zsoltot kérdeztük, aki produkcióival bejárta már a világ negyvennél is több országának több mint hatvan városát.

Második alkalommal lesz architekturális épületvetítés a Székesfehérvári Járásbíróság épületén 2019. augusztus 9, 10 és 11-én, a 3d animációi és a panoramikus vetítései által világhírűvé vált Bordos László Zsolt munkáival. Az épület architektúrájához igazodó, 2- és 3d-s elemekkel készült tízperces zenés mapping-anyag nem pusztán színezi, hanem meg is mozdítja, átrendezi a felületeket, így a nézők lenyűgöző látvány részesei lehetnek három estén át. Ennek kapcsán beszélgettünk a produkcióról és munkásságáról a művésszel, Bordos László Zsolttal.

Egy adott produkció hogyan épül fel, milyen előzetes felkészülést kíván? Fel kell keresni az adott helyszínt is hozzá?

Egy épületvetítés első fázisa a pontos felmérés. A kiválasztott épület, adott esetben a Járásbíróság épülete, lézerszkennelve lett. A lézerszkennelés után pedig Szalkó Dániel barátom egy mérnöki pontosságú 3d-s modellt készített. A virtuális modell pontosan meg kell feleljen a valóságnak, hiszen a műalkotás is mérnöki pontossággal kell elkészüljön. Egy rövid összesítő videó erről: 

Milyen felszerelés szükséges egy ilyen vetítéshez?

A vetített mozgóképet, azaz 3d animációt videó projektorok vetítik ki, Fehérváron három nagy felbontású és nagy fényerejű projektor lesz. A vetítést kiegészítendő, tizennégy robotlámpát és hét stroboszkópot is fogok használni. Az utóbbi időben az foglalkoztat, hogy hogyan lehet a vetítést kiegészíteni fényekkel. Helsinkiben, 2018-ban volt az első ilyen nagyszabású fény és projektoros vetítésem:

Rómában, úgyszintén 2018-ban, már komolyabb gépparkkal  dolgozhattam.

Mikor, hogyan kezdett el mindezzel foglalkozni?

A tanulmányaimat a budapesti Képzőművészeti Főiskolán (ma már Egyetem) végeztem. Festőművésznek tanultam, de másodévben elragadott a számítógép és a benne rejlő lehetőségek. Végül 2002-ben már 3d animációval diplomáztam. Mivel a munkáim 3d animációk voltak, kézenfekvő volt, hogy ezeket kivetítsem, így kerültem kapcsolatba a projektorokkal. Majd az egyetem után sokszor vetítettem elektronikus zenei fesztiválokon, bulikon, így lettem VJ. Idővel úgy gondoltam, hogy ideje valami komolyabban foglalkozni, és így kezdtem el kísérletezni nagy felbontású animációkkal.

Végül a kitartó munka 2006-ban hozta meg az első gyümölcsét, amikor a Sziget Fesztiválon, első nagyobb munkaként, a Radiohead koncerten vetíthettem.

Mondhatni ez volt a kiindulópont. Mivel akkoriban alig voltak olyanok, akik ilyesmivel foglalkoztak, rögtön meghívást kaptam külföldi projektekre. Az átütő sikert az hozta, amikor meghívást kaptam, hogy részt vegyek a dubaji Pálmaszigetek hivatalos megnyitóünnepsége alkalmából készített vetítésen. Ez a vetítés volt akkoriban a világ legnagyobb méretű, háromszáz méteres vetítése, a projekt a Guiness Rekordok könyvébe is bekerült. Innentől megnyílt a világ. Talán az erdélyi (brassói) származásomból is kiindulva, úgy tekintek a bejárt útra, mint a mesékben, ahol ténylegesen a hamuban sült pogácsával nekiindultam a világnak, és ez szó szerint így is történt. Itt egy hosszabb videó a kezdetektől.

Milyen típusú épületeken lehetséges egy ilyen vetítés, és milyenen nem? Melyek jelentik a legnagyobb kihívást?

Érdekesség, hogy az épületre való rálátás, azaz az épület előtti tér a legfontosabb egy épületvetítésnél. Hiszen a projektorokat is el kell tudni helyezni megfelelő távolságra, és az embereknek látniuk kell a vetítést. Ilyen szempontból máris nehezebb megfelelő helyszínt találni. Formailag pedig azt mondanám, hogy szinte bármire lehet vetíteni, 2009-ben volt például egy tesztvetítésem az Eiffel-toronyra, ahol pont azt kellett bizonyítani, hogy igenis vetíthető.

Tesztvetítés 2009-ben az Eiffel-toronyra (Fotó: VLS)
Tesztvetítés 2009-ben az Eiffel-toronyra (Fotó: VLS)

Mi volt a legkülönlegesebb munkája eddig?

Két fajta projektet szoktam megkülönböztetni. Vannak a showbiz-projektek (avatóünnepségek, koncertek) és vannak a művészeti projektek. A showbiz kategóriában a legnehezebb és a leginkább kihívásokkal teli, a dubaji Buj szállodára történő, hatvannégy projektoros vetítés volt. Ami a művészeti projekteket illeti azt mondanám, hogy mindegyik a szívem csücske, és talán annak örvendek a leginkább, hogy tíz év kemény munkája után végre kimondottan a művészeti projektekre koncentrálhatok. Fontos kiemelnem, hogy a művészeti projekteket egyedül, míg a kommersz munkákat többen készítjük, csapatban. Valamennyi művészeti alkotásom itt tekinthető meg.

Bordos László Zsolt (Fotó: Fekete Zsolt)
Bordos László Zsolt (Fotó: Fekete Zsolt)

Olvastam önről, hogy eredetileg festőművésznek készült. Szokott még ecsetet fogni a kezébe? 

Sokat tanultam abból a vizuális nevelésből, amit a festészettől kaptam, minden nap használom azt a tudást, azt a látásmódot, amit korábban a "festő szemével" megfigyeltem. Persze egy másik műfajról beszélünk, ahol nincsenek gesztusok, nincs lendület, hanem csak kimért klikkelések a megfelelő helyre, de merem azt hinni, hogy lényegében még mindig festek, csak nem ecsettel, hanem fénnyel.

A munkája miatt gyakran utazik. Melyek a legemlékezetesebb helyek, ahová eljutott, illetve hogy telnek a mindennapjai?

Erről rengeteget tudnék mesélni. Vannak száraz statisztikai adataim: több mint negyven ország, több mint hatvan városában volt vetítésem, Brazíliától Japánig, őszintén, nem is tudom, hogy csináltam végig. Az ausztrál projektem mérföldkő volt, mert a művészettörténet által jegyzett művészekkel (Bill Viola, Tony Oursler) szerepelhettem együtt az ottani fesztiválon. És természetesen mindegyik városhoz tartozik egy sztori. Vicces volt például, amikor felhívott a bankom, hogy biztosan én használom-e a bankkártyámat, mert ugyanazon a napon fizettem Budapesten, majd Párizsban és végül este Beiruthban. Emlékezetes volt az is, amikor annyira sűrű volt a programom, hogy az időeltolódást kiszámolva részt tudtam venni egy vetítésen New Yorkban, majd este Eindhovenben. Nem beszélve arról, amikor szervezési hibák miatt végül két projektem volt ugyanazon a napon, két különböző országban és ahhoz, hogy mindkét helyen ott legyek, kis repülőt kellett bérelnem. És hát az sem volt utolsó amikor Robert de Niro megdicsérte a dubaji vetítést a CNN tévécsatornán.

De ami talán a leginkább megható volt, az Mexikóvárosban történt, ahol négy este alatt kétmillióan látták a vetítésemet, és a vetítések után sorok keletkeztek, ahol több száz ember meg akart ölelni.

Sokan nem is beszéltek angolul, így az ölelésükkel fejezték ki a köszönetüket.

A mexikói vetítés (Fotó: FILUX)
A mexikói vetítés (Fotó: FILUX)

Hálás vagyok a sorsnak, hogy ilyen sokat utazhattam és ami a legszebb, hogy az útjaim során szoros barátságok is születtek rendkívüli művészekkel, akik ugyanúgy járják a világot. És nem utolsó sorban, ugyancsak a szívem csücske az itthoni projektek. Az első ilyen vetítéseket Budapesten önköltségre készítettem még 2010-ben, fontos volt a számomra, hogy amit a nagyvilágban mutogatok, azt itthon is lássák. Szerencsére ma már itthon is beindultak az ilyen jellegű vetítések, és külön örvendtem a tavalyi székesfehérvári felkérésnek. Idén egy továbbgondolt művet hozok Székesfehérvárra.

Ilyen volt a tavalyi: 

Milyen jövőt lát a 3d-s animációban? Ön szerint milyen irányba fog fejlődni, mely területeken lehet még használni?

Amikor a jövőről próbálunk valamit kitalálni, talán a legegyszerűbb megnézni, hogy merre haladnak a projektor gyártók. És hát a fejlesztések abba az irányba mutatnak, hogy egyre inkább létrejönnek az állandó vetítések. Képzeljünk el egy-egy épületet, amely a közvilágítás helyett, vetítéssel van kivilágítva. A vetítéssel pedig teljesen ki lehet emelni egy-egy épületet a környezetéből. Úgyhogy fényesnek látom a jövőt.

Milyen terveik vannak a jövőre nézve?

Nagy tervek előtt állok. Egy projektor fejlesztésben is benne vagyok, és remélhetőleg még idén el tudok készülni egy felhő vetítéssel Moholy-Nagy László emlékére, a Bauhaus századik évfordulója alkalmából. Jövőre pedig számos operaház foglalt le, a színházakban és főként az operákban egyre inkább jelen van a vetítés. És végezetül, a sok nagyméretű vetítés mellett szoktam készíteni kisebb műtárgyakat is, ezeket egy egyéni kiállításon tervezem bemutatni.

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

A hét embere

Eseménynaptár

  • Még most is igényelhető a bölcsődei támogatás
    Még most is igényelhető a bölcsődei támogatás
  • Lesz elegendő gáz télire
    Lesz elegendő gáz télire
  • Nem eladó Grönland - lemondta dániai látogatását Donald Trump
    Nem eladó Grönland - lemondta dániai látogatását Donald Trump
  • Hosszú hétvége - tízen haltak meg az utakon
    Hosszú hétvége - tízen haltak meg az utakon