Az egykori Ince pápa tér kőbe vésett címerei
Az egykori Ince pápa tér kőbe vésett címerei
Az egykori Ince pápa tér kőbe vésett címereiSchmidl Ferenc 1902. július 6-án Schmidl István kéményseprőmester, ipartestületi elnök és Krepp Anna gyermekeként született. Középiskolai tanulmányait a Ciszterci Rend Székesfehérvári Főgimnáziumában végezte, később a budapesti József Nádor Műegyetem hallgatója lett, építészmérnöki diplomáját 1927-ben szerezte meg.
Még tanulmányai alatt, 1926-ban visszatért szülővárosába, ahol a mérnöki hivatal munkatársa lett, majd diplomájával a zsebében már városi mérnökként dolgozott, 1932-től pedig 14 éven át a városi Mérnöki Hivatal vezetői posztját töltötte be, mint műszaki tanácsos.
A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont így összegezte munkásságát:
„Nevéhez fűződik Székesfehérvár Csitáry-érában zajló, szerkezetileg és építészetileg is korszerű, vonzó várossá fejlesztése az 1930-as, valamint az 1940-es években. Ő irányította az 1938-as Szent István Emlékévre készülő vezetés városrendezési és városfejlesztési munkálatait, melynek eredményeképpen a település egy teljesen új, modern városképet kapott. Schmidl térrendező tevékenységének köszönhetően alakult ki többek között a Hősök tere, a Prohászka liget, vagy az Országzászló tér. Városesztétikai koncepciója a Székesfehérvár nevezetességei közé tartozó köztéri alkotások (pl. Szent István lovasszobra, 10-es huszárok emlékműve) elhelyezése tekintetében a várost országos mintapéldává emelte.
Nevéhez fűződik a háborúban kiégett Vörösmarty Színház újjáépítése, a Szent István-székesegyház altemplomának kiépítése, a Szent István Király Múzeum épületének bővítése. Tervei szerint épült a várkörúti villasor számos háza (pl. Pattantyús-ház, Barth-ház, Schmidl-ház), a Vitézi Székház, melyért 1940-ben a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki, vagy a fő művének tekintett, a Megyei Könyvtárnak és Csók István Képtárnak otthont adó épület. A Batthyány utcai, úgynevezett ONCSA-házak, egyéb családi házak és nyaralók is az ő keze nyomát őrzik a városban. 1946-ban lemondott városi mérnöki posztjáról, s a Műegyetemen vállalt tanári állást. 4 éves ingázás után családjával Budapestre költözött, 1956 után különböző tervezőirodáknál vállalt munkát. 1977-ben – egyetlen Fejér megyeiként – „Több évtizedes magas színvonalú építészeti, városfejlesztési és oktató tevékenységéért, sokoldalú életművének elismeréseképpen” megkapta a legszínvonalasabb építészeti elismerés, az Ybl Miklós-díj I. fokozatát.”
Schmidl Ferenc 1977. július 22-én hunyt el, a Hosszú temetőben helyezték örök nyugalomra, emléke előtt Székesfehérvár városa egy 2014-ben alapított és a róla elnevezett építészeti díjjal tiszteleg. Schmidl Ferenc bővebb életrajzáról ide kattintva olvashattok.
Schmidl Ferenc tervei alapján épült a Vörösmarty Mihály Könyvtár központi épülete is a mai Bartók Béla téren. Ez a terület 1937 és 1939 között került kialakításra és akkoriban még Ince pápa tér néven tartották nyilván. A város a környező házak megvásárlásával, kisajátításával alakította ki egy kultúrház helyét, melynek terveit Schmidl Ferenc 1940 októberében készítette el. A Köztérkép remek összefoglalója így összegzi a kultúrház kezdeti éveit:
„Az elkészült épület eredeti neve Horthy Miklós Kultúrház volt. Horthy Miklós kormányzó 1941. június 28-án hivatalosan is hozzájárult nevének viseléséhez. Az épületnek 1942 őszére kellett volna elkészülnie. A város költségvetésében ugyan előirányozták a könyvtárra szánt összeget, ám ezt a háború miatt nem tudták biztosítani. 1943-ban sem volt jelentősebb változás. A megbízott könyvtárvezető, Kiss Jenő ezért felmentését kérte a feladat ellátása alól, mivel az ideiglenes helyen elhelyezett könyvállomány állapotáért felelősséget nem tudott vállalni. 1944 márciusára a könyvállomány átszállításra került az új épületbe, ám még ekkor nem készült el a könyvszállító lift, és az olvasóterem sem működött. A könyvtár megnyitására 1944. május 1-jén került sor.”
A mai Vörösmarty Mihály Könyvtár rengeteg korai építészeti emléket őriz elkészülése idejéből, a legérdekesebb egyértelműen az árkádsor bal oldalánál látható névtábla a címerpárokkal. Elsőre is jól látható, hogy nem tökéletes a felirat elrendezése, a „Kultúrház” felirathoz rendelkezésre álló hely nagy része üresen áll, a felirat a rendelkezésre álló terület aljára tagozódik. Szinte bizonyos, hogy ennek oka, hogy eredetileg valószínűleg a „Horthy Miklós Kultúrház” felirat volt itt olvasható, de ennél a konkrét esetnél bebizonyosodott, hogy nem mindig kőbe vésett tény az, ami kőbe van vésve: az építést követő években változó rendszer eltüntette az eredeti névadót.
Később az egész felirat megsemmisült, egy felújítás során 1997-ben Csanádi Gabriella restaurátor korabeli képek és dokumentumok alapján készítette el újra a címereket és a feliratot, megőrizve annak megszokottá váló, furcsa elosztását. A Vörösmarty Mihály Könyvtár címerei és felirata így megőrizték keletkezésük viharos politikai és társadalmi viszonyainak lenyomatát.
