Partly cloudy22 °C
2019. április 22. hétfő Csilla
Menü

Jávor Pál székesfehérvári évei

Jávor Pál székesfehérvári évei
Jávor Pál (Fotó: hu.wikipedia.org)

22 éves korában került Székesfehérvárra a későbbi legendás színész, Jávor Pál, aki rövidesen a fehérvári hölgyközönség kedvence lett - még a harisnyakötőiket is neki adták ajándékba...

Ahogyan azt nemrég megígértük, időről időre közzétesszük a Fehérvár hetilap állandó szerzőjének, Séllei Erzsébetnek egy-egy érdekes, fehérvári vonatkozású történelmi írását. Ezúttal közel száz esztendőt utazunk vissza az időben, hogy a színészlegenda, Jávor Pál székesfehérvári éveiről tudjunk meg egy kicsit többet: 

A szintén sok fehérvári vonatkozással bíró Páger Antalhoz hasonlóan kortársa, Jávor Pál  életútja sok mindenben hasonlított. Mindkét színész kapcsolatba került az első világháború frontjával. Színi pályájukra a véletlen sodorta őket. Székesfehérváron tették meg az első lépéseket. Három év elteltével aztán továbbálltak. Jávor Pál nem egészen önszántából. Útjaik később Szegeden találkoztak. Az 1930-as évektől mindketten ünnepelt sztárokká váltak. A háborús események miatt külföldre menekültek, majd mindketten hazatértek és színházi és filmes karrierjüket ott folytathatták, ahol a második világháború miatt abbahagyták. Csakhogy míg Jávor Pál tiszta lappal foglalhatta el korábbi helyét, Páger Antalnak nem kellett elszámolnia a múltjával. A magát kifelé könnyed, felelőtlen duhajnak tettető Jávor Pál belerokkant és fiatalon belehalt az életbe, Páger Antal pókerarccal a túlélésre játszott és nyert.

Jávor Pál életkezdése kész regény. Aradon jött a világra 1902-ben. Édesapja ötvenkét évesen ejtette teherbe a nála harminchat évvel fiatalabb édesanyját, de elfelejtette megtisztelni a tizenhat éves lányt azzal, hogy a feleség társadalmi rangjára emelje. Az újszülöttet az anyai ágáról Spannenberger Pálként vezették be az anyakönyvbe. Az elszegényedett pomerániai nemesi családból származó apa aztán a harmadik gyermek születése okán saját nevét is adta végre, így lett Spennenberger Pálból Jermann Pál. Mielőtt gyermekei felnevelkedtek volna, az apa elhunyt.

A szerény gyümölcskereskedésből tengődő édesanyja mellől az alig tizenhárom éves hősünk az első világháború frontjára szökött. Tábori postát kézbesített a katonáknak, amíg ki nem derült a kora, és a tisztek haza nem parancsolták. Nyughatatlan természete 1919-ben újabb kalandba sodorta. Kiutasíttatta magát Aradról, sőt Romániából, hogy ingyen vonatjegyet kapjon az ország elhagyásához. Dániába vágyott, megbabonázta az aradi Uránia és Apolló mozgóképszínházak vásznán látott dán filmvilág. Kőbányáig jutott, ott leszállították és a jegyét érvénytelenítették.

Budapesten kellett kitalálnia, miként lehet éhenhalás nélkül átvészelni az amúgy is zavaros politikai hátterű napokat. Parkok padjain, lombos fák gyökereinek ölében hálva, zsúfolt vasúti vagonokban élő nincstelenek közé bekéredzkedve élt, kegyelemkenyéren. Egész vagyona elfért egy Aradról hozott fűzfavessző kosárban. Hol a szükség, ott a segítség. Észrevett egy táblát a kirakatban, mely szerint a Színi Tanoda pótfelvételit hirdetett. Nincsenek véletlenek. Petőfi Sándor Falu végén kurta kocsma című versével jelentkezett, és szerény ösztöndíjjal kitanulta a mesterséget.

Jávor Pál (Fotó: filmtekercs.hu)
Jávor Pál (Fotó: filmtekercs.hu)

Első munkahelyén, a Renaissance színházban elhanyagolható teherként kezelték, annyi jövedelemre tett csak szert, hogy a Krisztina körút 111. számú házban egy ágyat tudott bérelni magának. Ágyrajáró lett. Az egyik ágyban a bérbeadó házaspár, a másik ágyban két tűzoltó egymást váltva, a kanapén egy szabó, a muskátlis ablak melletti ágyban pedig ő, a „művész úr” alhatott. Örömtelen, sötét évek ezek. Édesapja volt aradi barátja ellátta őt hét ismerős címével, akiknél felváltva ebédelhetett. Fedél tehát már volt a feje felett, és naponta egyszer ételhez is jutott.

Szilaj, neveletlen, vehemens természete azonban bajba sodorta munkaadójánál. Hogy az ebédeket meghálálja, a színházától néha napján egy-egy ingyen jegyet kért a szakácsnőknek. A színház titkára nem vette jó néven az igényt. Szó szót követett, majd Jávor a tettek mezejére lépve a leszakított telefonkagylóval csapásokat mért a titkár fejére. Már készült is a színészeket felhajtó Réti Pál-féle ügynöki irodában az új színházi szerződés.

1924 májusa Jávor Pált már Székesfehérváron találta Faragó Sándor szánalmasan vergődő társulatában. Szerződése előírta, hogy Veszprém, Esztergom és Kaposvár színházai között is ingáznia kell, ha a szerepei úgy kívánják. A létfenntartásért, bevételért küzdő társulat nélkülözte a polgári nagyközönség támogatását. A színtársulat szükségből félretette az igényességet, és fél helyárért zenés bohózatokkal mulattatta a hálátlan, sőt időnként ellenséges közönséget. A Szókimondó asszonyság, az Ezüstlakodalom, a Hattyú, az Antónia című darabok meghozták a sikert Jávor Pál számára. Hamarosan a székesfehérvári közönség kedvence lett. Ajándékokkal halmozták el. Virággal, nadrágtartóval, sonkával, könyvekkel – és a hölgyek harisnyakötőkkel.

Megbízhatatlansága miatt a társulat direktora, Sármossy Miklós beugrószínésszel is betanultatta a szerepeket és beállította a csatasorba, ha az átmulatott éjszakák után a kedvenc hősszerelmes nem tudott a deszkákra lépni. Italozó, kicsapongó, fegyelmezetlen, lump életmódja miatt gyakran állt a fegyelmi bizottság előtt. Végül, amikor már a fegyelmi figyelmeztetésekre sem reagált, betelt a pohár. Az Országos Színészegyesület úgy zárta ki a soraiból 1927-ben, hogy meg sem fellebbezte a döntést. Márpedig ez az engedélyének elvesztését jelentette.

Jávor Pál igazi szerelme a színpad volt (Fotó: magyarmuzeumok.hu)
Jávor Pál igazi szerelme a színpad volt (Fotó: magyarmuzeumok.hu)

Réti Pál, a színészvásár ügynöke Kispesten talált számára egy zugszínházat, ahol ideig-óráig engedély nélkül is ellehetett. Egy cirkuszi előadás próbáján azonban a cirkuszi ló nem megfelelő tempója okán összeverekedett az egyik kollégájával, megsebezve nagyméretű gyűrűjével – de ez már nem a székesfehérváriak gondja.

Ha párbajról volt szó, Jávor szakértőnek számított. Heves vérmérsékletének megfelelt a konfliktusok lerendezésének lovagias módja, ahol a puszta erő, a fortély, a technika, a férfias kiállás, a tűrőképesség, a férfivirtus játszotta a főszerepet. Még székesfehérvári színész korában, egy kaposvári vendégszereplése alkalmával érzett rá a párbaj ízére. Kiállt Szepessy Kálmán kollégája ellen, aki engedélye nélkül kölcsönvette a frakkját. Ez vért kívánt. Szepessy azonban nemesi származék volt, neveltetéséhez hozzá tartozott a vívás elsajátítása. Négy menetben négy sebet ejtett a partnerén. Jávor büszkén viselte megdicsőülését. A firkászok rohantak, hogy mielőbb tudósítsák lapjaikat. Legalább történt valami a vidéki állóvízben. Más alkalommal a Santelli vívóteremben rendezték meg a párbajt. Minden párbaj egy-egy trófea volt, az önbizalom pótlására, kakaskodó természetének kiélésére szolgált. Hogy súlyosan, netán végzetesen nem sérült meg, nem rajta, hanem az ellenfelek jóindulatán múlt.

A pénzét cigánymuzsikára és könyvekre költötte. Ahol megjelent, fellendült a vendéglős forgalma. Törzshelyeire esténként tódult a közönség, hogy a nótázását hallgassa. A mihaszna, tivornyázó, cigányzenére mulató urasági szerepeivel az élet színpadán is azonosult. Csak egy elvált, kétgyermekes nővel kötött házassága – mely haláláig kitartott – szelidítette meg.

Erdélyi Mihály Legyen úgy, mint régen volt! című operettjében Jávor Pál volt Honthy Hanna partnere. A darabot az Erzsébetvárosi Színház játszotta a Városligetben. (Fotó: magyarmuzeumok.hu)
Erdélyi Mihály Legyen úgy, mint régen volt! című operettjében Jávor Pál volt Honthy Hanna partnere. A darabot az Erzsébetvárosi Színház játszotta a Városligetben. (Fotó: magyarmuzeumok.hu)

Tizennégy éve volt már a csúcson, amikor 1944. október 15-én elsüllyed boldog világának szigete. Pasaréti háza előtt a nyilas Barcsay csendőr alezredes kapkodja össze az utcáról az embereket a hírhedt ördögi Kun páterral karöltve. Két detektív is keresi a budapesti rendőrségtől, hogy előállítsák, mert Kis-Velencén állítólag azt a kijelentést tette, hogy „Bár már itt lennének az oroszok!” Azzal védekezett, hogy Székesfehérváron kivizsgálták az ügyet és alaptalannak minősítették a vádat. 1945. július 14-ig tart az elhurcoltatása.

1946-ban a Népjóléti Minisztérium engedélye alapján Jávor egy tizennégy tagú társulat tagjaként a „nyomorgó magyar gyerekek javára történő gyűjtés céljából” az Egyesült Államokba utazhat turnézni. A hathónapos turnéból tizenegy év lesz, hála Major Tamás ármánykodásának. Tizenegy év után, 1957-ben hazahozta a honvágy. A Városmajor utcai kórház kertjében cigányzenekar húzta a búcsú muzsikáját a haldoklónak. Hazatért meghalni. Nyolcvan film maradt utána és a sírva vigadó Jávor-jelenség emléke.

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

A hét embere

  • Elektromos járművekre ad pénzt a kormány
    Elektromos járművekre ad pénzt a kormány
  • Kanyaró - itthon kicsi az esélye a járványnak
    Kanyaró - itthon kicsi az esélye a járványnak
  • Tovább emelkednek a lakásárak
    Tovább emelkednek a lakásárak
  • A SZÉP-kártya és a készpénz mellett döntöttek a munkavállalók
    A SZÉP-kártya és a készpénz mellett döntöttek a munkavállalók
  • Egyre több csirkehúst exportál Magyarország
    Egyre több csirkehúst exportál Magyarország
  • Egyetemi vizsgafilmek versene Cannes-ban
    Egyetemi vizsgafilmek versene Cannes-ban
  • Mennyi tojást eszünk húsvétkor?
    Mennyi tojást eszünk húsvétkor?
  • Zongorakoncertek a Zeneakadémián
    Zongorakoncertek a Zeneakadémián

Eseménynaptár

  • Artmozik éjszakája - 5 moziban várják a filmkedvelőket
    Artmozik éjszakája - 5 moziban várják a filmkedvelőket
  • Húsvét - ne üljünk ittasan a volán mögé!
    Húsvét - ne üljünk ittasan a volán mögé!
  • Húsvéti szentmise a Szent Imre templomban
    Húsvéti szentmise a Szent Imre templomban
  • Kevesebb a kátyú az utakon
    Kevesebb a kátyú az utakon